Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén

Kanizsai tanyavilág hely összlakosság magyar szerb egyéb Domonkos úti tanyák 223 217 6 Curija 155 106 49 Mélykúti úti tanyák 184 184 Tóth András úti tanyák 212 207 5 Mészáros úti tanyák 357 356 1 Bugyi úti tanyák 543 543 Molnár úti tanyák 680 680 Bicskei úti tanyák 462 462 Fehér úti tanyák 467 467 Kis úti tanyák 349 349 Nagy úti tanyák 656 651 5 Felső csücsök 123 91 32 Járásszél 461 461 Martonosi tanyavilág hely összlakosság magyar szerb egyéb Székek tanyák 630 595 25 10 Homok tanyák 678 620 57 1 német Szalatornya 521 479 41 1 német Ostorka 912 564 348 Köröspart tanyák 423 332 91 Horgosi tanyavilág hely összlakosság magyar szerb egyéb Község földje 236 236 Fodor dűlő 217 217 Molnár dűlő 245 245 Körösoldal 332 332 Császár Miklós dűlő 230 230 Nagyállás 167 167 Nagymajor 356 350 1 tót 5 német Budár 228 228 Kishorgosi major 201 194 6 tót 1 oláh Pörös 228 228 Horgosi Királyhalom 760 758 2 német Egyéb kerület 767 759 1 tót 7 német Ahhoz, hogy a fenti adatokat értékelni tudjuk, össze kell vetni az 1910-es népszámlálás Kanizsa városára, illetve a falvakra vonatkozó népességi adataival. Ekkor Kanizsának Oromhegyessel (938) és Adorjánnal (1346) együtt 17 018 lakosa volt, nélkülük viszont 14 734. A kanizsai tanyákon 4872 lakos élt, vagyis több, mint a város összlakosságának egyharmada. Martonos falu lakosainak száma 6311 volt, ugyanakkor a faluhoz tartozó tanyavilágban 3164 lakos élt, ez több mint a falu lakosságának fele.