Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok

valamint feltűnnek a magyar történelem, művelődéstörténet, a Bánság magyar történelmének alakjai is: Petőfi utca, Kinizsi utca, Hunyadi utca, Hunyadi tér, Zápolya utca, Deák utca stb.'

3 A Romániához csatolás után ezek a nevek eltűntek, majd a második világháborút követő politikai/ideológiai fordulat ismételt változást hozott. Az új utcanevek ekkor részben a román történelem, részben a marxista-leninista ideológia és kommunista mozgalom alakjaitól kapták nevüket.

14 Nemcsak a névadás, hanem az ember alkotta tárgyi környezet emlékeztető elemei is szerepelnek mentális térképeink kialakításában: a birtokosok kastélyai, a templomok, a várak, a középületek, az ideológiák és vallások emlékművei, valamint a lokalitáshoz kötődő kimagasló egyéni életutak (történelmi személyiségek, tudósok, művészek stb.) emléktáblái, szobrai. Az új román uralom felállította a maga emlékműveit: a kolozsvári Széchenyi téren ma ott áll Mihail Viteazul lovas szobra, másutt Horea, Closca és Crisan, valamint román tudósok, művészek szobrai és emléktáblái. Az egykori Deák Ferenc, a mai strada Eroilor utca elején áll többszöri áthelyezés után a római capitoliumi farkas, Romulus és Remus szobrát, a mindmáig uralkodó hivatalos történetszemlélet szimbólumaként. Párhuzamosan azonban szinte teljesen eltüntette a nem román emlékműveket: pl. a honfoglaló magyar vezérek szobrait a Fellegvárból, az egyetemet alapító Ferenc Józsefet is ábrázoló szoborcsoportot az egyetem főépületének timpanonjáról. De eltűnt a kolozsvári Fellegvár város felőli szirtjén 1950-ig álló hatalmas kereszt is, vagy 1959-ben lebontatták (később másutt újra felállították) az Egyetem utcából az oszlopon álló Mária-szobrot. Ezeket már az új ateista ideológiai nem tűrte. A Lippától délre lévő dombvidéket a magyarok Erdőhátnak nevezik, a románok gealui Lipovei-nek, Lippai domboknak. Itt van Lippafüred, ahol Huzli Istvánnak volt emlékműve, aki modernizálta Lippafürdőt és Buziásfürdőt. A folyó neve magyarul Maros, románul Mures, németül Marosch. Lippán még vallásos emlékművek voltak. A „Notre Dame" Gimnázium mellett volt a Nepomuki Szent dános szobra, ám azt be kellett vinni a kommunista időben a parókia területére. Nepomuki Szent János Lippa védőszentje. Lippán volt egy Szentháromság szobor a patikával szemben, mellette ment a ló vontatta kisvasút, azt is lebontották még a kommunizmus előtt. Több út menti keresztet leromboltak. Volt egy kőkereszt Lippafüred felé, volt egy fakereszt a kaszárnya felé, addig kisérték a búcsúsokat, s amikor jöttek visszafelé, ott fogadták őket. Talán a közút miatt bontották le. De főleg politikailag és ideológiailag, egy totális ateista rendszerben a kereszt által hordozott tartalmak miatt lehettek útban.

15 Arad (románul Arad, németül Arad) magyar vonatkozású emléktábláit és szobrait - összesen tizennyolc volt - a Romániához csatolás után, még az 1920-as 13. Ez tükrözi nemcsak a magyarosítást, hanem a múlt század végének magyarországi integrációs folyamatait is. Vö. RIESER Hans-Henrich 1992. 90-97. 14. RIESER Hans-Henrich 1992. 92-93. 15. A Lippára vonatkozó adatokat saját gyűjtésemen túl Czernák Ferencnek köszönöm.