Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok
gyarország 1848-as újraegyesülése emlékére, amit a világháború, a Romániához csatolás után strada Memorandului neveztek el a Memorandum-per emlékére. Az utcák nagyobb részének azonban teljesen eltérő román és magyar neve volt. A Szentegyház utca strada 6. Decembrie volt. Az egykori Árpád utca strada Traian lett, a Komis utca 9 pedig strada Emile Zola. A példákat még gyarapítani lehetne. A román utcanévadásban 1920 után megjelentek az Erdélyen kívüli román tájak, települések nevei is: Kolozsvár folyójának nevét viselő egykori Szamos utca strada Arges, folytatása az Eperjes utca 10 strada Galatii, a Hosszú utca strada Ploesti lett. Az már különösebben nem is tűnt föl, hogy a településnevek kizárólag románul vannak kiírva a város határában a névtáblákon, ám a magyarok csak a magyar megnevezéseket használják. Az új utcanevek - ellentétben a főleg a funkciót, formát jelölő régi nevekkel szemben - a tér tájékozódást" szolgáló megjelölésén túl szimbolikus, ideológiai tartalmat is hordoznak. Az ideológia közvetlen megjelenését a 19-20. században többször láthattuk. Az 1989-1990-es kelet-közép-európai politikai változások egyik jele és következménye volt, hogy számos utcanév megváltozott a volt szocialista országokban, Magyarországon, de Romániában, s azon belül Kolozsváron és másutt is. Sok neve volt Kolozsváron az egykori Magyar utcának, amelynek belső részét 1899-től Kossuth Lajos utcának nevezték el: miután 1918. december 24-én itt vonultak be a várost megszálló román csapatok, az utca a ca/ea Victoriei nevet kapta. Ezt 1929-ben Ferdinand Foch-ra, majd Maresal Foch-ra változtatták. Észak-Erdély felszabadulásakor 1940-ben ismét a Kossuth Lajos és a Magyar utca neveket viselte. 1945-1964 között Vörös Hadsereg útja, a 70-es években Lenin utca nevet kapta, ma pedig az 1989. évi decemberi forradalomról a bulvardul 22 Decembrie nevet viseli. Az 1970-es években még meglévő Pata utca, románul strada Pata ma ca/ea Titulescu. A Bethlen utcából lett strada Facliei ma strada Baba Novac. Az 1970-es években a György falvi úton, románul a strada Gheorgheni-n kellett kimennünk ismerőseink lakására, s nem a strada Brancus-on, ahogy ma hívják. A Szentegyház utca strada 6. Decembrie volt, ma strada luliu Maniu. Az egykori magyar Unió utcából lett strada Memorandului a második világháború után a köztársaság kikiáltásának emlékére strada 30. Decembrie lett, ma ismét strada Memorandului. A Főtérből nyíló egykori Deák Ferenc utca az első világháború után Regina Maria utca, majd a második világháború után Molotov, majd 1990-től strada Eroilor lett, emlékeztetve a romániai forradalom itt elesett mártírjaira. Ahogy az ideológia megváltozott, úgy tűntek el annak reprezentánsai, s jöttek elő új ideológiák képviselői. A magyar lakosság számára azonban megmaradtak a „rejtőzködő" magyar elnevezések.' 2 9. Kornis család, régi erdélyi magyar nemesi család. 10. Felvidéki magyar városnév, ma Presov, Szlovákia. 11. A térbeli tájékozódást biztosító, ám eltérő mentális térképekkel rövid írásomban most nem foglalkozom. 12. A kolozsvári adatokat saját megfigyeléseim mellett a következő munkákból merítettem. KELEMEN Lajos 1903.; GAÁL György 1992.
