Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok

ca, Répa utca - Zrínyi utca, Csiga utca - Werbőczy utca, Mozsár utca - Andrássy utca, Galamb utca - Szilágyi utca, Aranka utca - dókái utca, Zászlós utca - Rákóczi utca, Iskola utca - Kölcsey utca, Tízház-köz - Bajza utca, Kígyó utca - Petőfi utca, Kálvária utca - Munkácsy utca, Kertisor - Hunyasy utca, Zöldfa utca - Attila utca, Takács utca - Vécsey utca, Szarka utca - Bethlen utca, Pacsirta utca - Alkotmány utca, Városház utca - Deák Ferenc utca, Új utca - Wesselényi utca, Vásár utca - Köttön utca, Szél utca - Csokonai utca, Rózsa utca - Bercsényi utca, Akác utca - Madách utca, Vásártér - Szabadság tér. Megtartotta régi nevét a Kerületiház utca, a Körös utca, a Csillag utca, az Érpárt utca, az Újvilág utca, az Erzsébet-liget és az Erdőtér is.

2 A korábban név nélküli utcáknak a következő neveket adták: Lehel utca, Bihari utca, Dankó utca, Magyar utca, Baross utca, Dobó utca, Kisfaludy utca, Bocskay utca, Erzsébet utca, Lajos utca, Álmos utca, Kálmán utca, Irányi utca, Bezerédj utca, Nádor utca, Árpád körút, Alsó-Köröspart.

3 Megjegyezhetjük, hogy a újonnan elnevezett, korábban név nélküli utcák mind a település peremén vannak, viszonylag új kiosztású helyek. E századfordulós utcanévadások a korabeli felfogás szerint a városiasodást is szolgálták. A Közérdek című helyi újság meg is jegyezte, hogy „ezen új nevekkel községünk mindegy nagyvárosi jelleget öltött".

4 A névváltoztatások sorát végignézve azt láthatjuk, hogy révükön több célt kívántak elérni. Egyrészt a polgári nemzettudat kialakítását, erősítését, másrészt legalább ilyen fontos célnak tűnik a polgárosítás. A történeti tudatot (akár történeti mítoszok) erősítését szolgálja az Attila utca, az Álmos utca, a Lehel utca, az Árpád körút, Kálmán utca, a Hunyadi, a Mátyás király, a Bocskay, a Bethlen, a Bercsényi, a Bezerédj, a Wesselényi, a Vécsey, a Deák Ferenc utca. Az akkori közelmúlt fontos társadalmi törekvését tükrözi az Alkotmány utca név. Tudósok, írók neve is föltalálható: Madách, Bajza, Csokonai, Kisfaludy Irányi, Garay Tompa. A helyi vagy regionális történelem nagyjainak nevéről való elnevezés ekkor még nem általános, az igény még nem bukkant föl, csak jóval később, 1928-ban.

5 Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy egy-két esetben tudatilag is jól átgondolt döntést hoztak. Pl. a Kulacsos utca neve Eötvös utca lett. Itt a Kulacsos kocsma helyén iskolát alakítottak ki, utcáját pedig a kultuszminiszterről nevezték el. A többi névváltoztatásban inkább a parasztosnak, vidékiesnek érzett névadás megszűnését láthatjuk. Ennek során lett a település a nemzetállam része. A helyi sajátosságokat és jellegzetességeket néhány utcanév őrizte csak meg: Erdőtér, Serház utca, Vásár tér, Alsóköröspart, Felsőköröspart, Liget utca.

6 E század eleji névváltoztatás után 1931-ben, amikor a magyar katolikus társadalom Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára emlékezett, a Király utca egyik részét Szent Imre utcának, a másik részét pedig 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján Szent István király utcának nevezték el.

7 2. Józsa 1990. 13-14. 3. Józsa 1990. 14. 4. Józsa 1990. 14. 5. Józsa 1990. 15. 6. Józsa 1990. 49-51. 7. Józsa 1990. 16.