Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata
izmus, hogy tánckészletéből hiányzik a csárdás és zenéje, pedig a századfordulóig a Kárpát-medencében szinte mindenütt általánossá vált a használata. Ha mégis előfordul, semmiképpen sem a hagyományos táncciklus darabjaként szerepelt, hanem az újabb keletű táncok mellett, vagy a mulatságon részt vevő vendégek kedvéért. Táncéletük és régi táncaik sajátosságai alapján a magyarországi románok két kisebb román táncdialektushoz kapcsolódik: 1. A keleti határ mentén fekvő Méhkerék, Bedő, Pocsaj stb. a bihari dialektushoz. 2. A délkeleti, déli határ mentén fekvő Elek, Kétegyháza, Pusztaottlaka, Battonya, Magyarcsanád pedig az Arad vidéki dialektushoz. A délkeleti románság tánchagyományának másságát az újabb keletű táncok nagyobb száma, a régi táncokban pedig a párok viszonylatában megjelenő nagyobb térbeli változatosság adja. Itt előfordulhatnak a csárdás előképeként is felfogható csalogatás, lippentős motívumok, és gyakoribb a forgós-forgatós elem. 22 SZABÓ Péter, a táncos egyéniség bemutatása SZABÓ Péter 1935. május 10-én született Eleken, amely város - korábban nagyközség - a magyarországi román folklór különösen szép színfoltja. SZABÓ Péter édesanyja BÁGY Flóra, édesapja SZABÓ Péter. Mindketten elekiek, román származásúak. A szülői ház a mai Cinka Panna utca 21-ben volt, ami korábban a Herés utca 63. volt. Eleknek ebben a részében románok, németek, cigányok éltek együtt. A cigányok nagyon kis lakásait egy török temetőnek a szélében építették. Az itt élő emberek napszámosok, tapasztó cigányok voltak, akik a kőművesekhez hasonló munkákat végeztek. SZABÓ Péter szülei is napszámosok voltak. Bár több gyermekük született, életben csak ketten maradtak, Flóra 23 és Péter. SZABÓ Péter édesapja is elismert táncos volt Eleken, aki amellett, hogy jól tudott táncolni, hegedült is. Bágy Flóra, a feleség bár tudott táncolni, SZABÓ Péter elmondása szerint nem tartozott a legjobbak közé. A szülők nagyon korán elváltak. A gyerekek az édesanyával maradtak, bár az édesapjuk továbbra is Eleken lakott, a kapcsolatot nem tartották. Az édesanya napszámosként dolgozott. A család anyagi helyzetét és körülményeit jól jellemzi az a történet, amelyet SZABÓ Péter beszélgetéseink során gyakran emlegetett. - „Nem baj Flórika, vidd csak el a ruhát a gyerekeknek télire, majd kifizeted a nyáron!" - mondta a kereskedő, akitől SZABÓ Péter édesanyja rendszeresen vásárolt. Az iskola első négy osztályát Eleken végezte, de a negyedik osztályt nem tudta befejezni a család rossz anyagi helyzete miatt. Elkerült bojtárgyereknek. Először a sertéseknél volt, majd kikerült a szűzgulyára. Éjjel-nappal kint volt mellette. Igy emlékszik ezekre az időkre: - „Nem ismertem, hogy mi a mozi, mi a szórakozás, hiába voltam fiatal." 22. FELFÖLDI László 1998. 29. 23. SZABÓ Flóra, BOTÁS Pál felesége.
