Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata
SZABÓ Péter és a többi eleki fiatal számára a szórakozás egyetlen formája a „joc" (ejtsd: zsok) volt, a délutáni táncmulatság. Az esti, vagy éjjeli táncmulatságot már bálnak nevezik, ami ritka dolog volt régen. Nem tartották helyesnek, hogy a fiatalság, főleg a leányok, este ne legyenek otthon. A „joc" délután 1-2 órakor ebéd után kezdődött, s naplementéig, 6-7 óráig tartott, 2 " SZABÓ Péter 1946-ban, azaz 11 évesen volt először joc-ban. Ez a korai időpont unokatestvéreinek köszönhető, kiknek fizikuma és habitusa elegendő indokot szolgáltatott a kisfiú beengedéséhez. Lámpagyújtás után a kis Péter is táncra perdült. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a kislegény 11 évesen hogyan tudhatta a táncrendet? Erre ő maga adja meg a választ: „Abban az időben amikor mi ott laktunk Herésben, ezek a cigány gyerekek nagyon tanultak táncolni. A zenészek éjszaka is kiültek zenélni, a COPIL Gyuri bácsi is, aki a kertünk végében lakott. Azok az emberek éjszaka is szórakoztak, zenéltek, nem volt fáradtság előttük. Összejöttek, táncoltak kint az utcán, pláne nyáron. Télen meg egy másik zenész elvitt magával bennünket, s a házában tanított a fiával együtt ötünket-hatunkat táncolni. Nem jut eszembe a neve. Valamilyen János volt. A fia még él Magyarcsanádon. így tanultunk mi táncolni." Név szerint sajnos kevésre emlékezett közülük. A jó táncosok között KOVÁCS Sándort, 25 a DRAGOS-ékat, 26 BOTÁS Pál nevét említi. Természetesen nemcsak férfitáncokat jártak esténként, hanem párosat is. Sőt, azt járták leginkább, mert a nők is nagyon szerettek táncolni. A korábban említett KOVÁCS Gyuri bácsi felesége volt az egyik legügyesebb. 1947-ben alakult meg a helybeli román tánccsoport. A csoport szervezésében és alapításában TURLA György vállalta a legnagyobb szerepet. A kis csapat magját azok a fiatalok alkották, akik már korábban is együtt táncoltak a joc-ban. Az Eleken 1947-ben megalakult Román Nemzetiségi Népi Együttes alapítói KURE János, TURLA György, LUKÁCS János és még sokan mások voltak. Később ez az együttes képezte a magját az Eleki Nemzetiségi Népi Együttesnek is, Az együttes tagjai kezdetben fölkeresték az idősebb generáció táncolni jól tudó tagjait (például SZRETYKÓ Pál, BOTÁS Péter, RUSZ Péter). Ilyenkor nemcsak tanultak, hanem szórakoztak is. Talán nem haszontalan az akkori együttes tagjait név szerint is megemlíteni! Ók a következők: GÁL György, POPÀNÉ Flórika, SZRETYKÓ Mihály, SZRETYKÓ György, SZRETYKÓ Flórika, LUKÁCS János, LUKÁCS Jánosné, TURLA György, KURE János, BÁGY Mózes, BÁGY Zsófia, BOTÁS Flórika, TRUCZÁN Katalin, SZABÓ Péter, RÁCZ József, TRUCZÁN Illés, KOVÁCS Tibor, COPIL György, PUJU Constantin. 27 24. TÍMÁR Sándor 1973, 133. 25. KOVÁCS Sándor nem azonos az 1954-ben készített MTA Ft. 309. szereplő KOVÁCS Sándorral. 26. A zenész DRAGOS György nagybátyjai. 27. A csoportról 1951-ben készült kép GÁL György tulajdona.
