Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata
számos számunkra nélkülözhetetlenül fontosnak tűnő kérdésre nem kaphatunk választ. A róla összegyűlt írások, újságcikkek, dokumentumok szintén egy emlékkönyv formájában - halálának 100. évfordulójára - 1997-ben megjelent. 16 A fentebb említett problémák SZABÓ Péter esetében nem állnak fenn, egyrészt úgy gondolom, azért, mert közösségében nem ő az egyetlen, aki ennek a címnek a tulajdonosa, 17 másrészt mert ma is jó egészségnek örvend. 1997 júniusa óta minden hónapban két hétvégét töltöttem Eleken SZABÓ Péter, illetve GÁL György vendégeként. Minden találkozás újabb értékes adatokkal, beszélgetésekkel gazdagította SZABÓ Péter egyéniségéről, tudásáról való ismereteimet. Kivételes, vonzó személyisége és hagyományanyagának páratlan értéke ekkor tárult fel előttem teljes gazdagságában. Meleg, emberi kapcsolatba, barátságba kerültünk, nemcsak családját, rokonságát, szomszédságát, hanem kortársait is alaposan megismerhettem. Sőt megadatott számomra az a ritka szerencse is, hogy a méhkeréki NYISZTOR György halálának 10. évfordulójára rendezett emlékműsoron egy produkcióban léphettem fel vele, mely után könnyezve öleltük meg egymást, nem a fáradtságtól... A film-, és videofelvételeket tekintve SZABÓ Péterről viszonylag terjedelmes anyag áll rendelkezésünkre 1954-től napjainkig. Az 1954. és 1974. közötti időszakot elsősorban az akadémiai gyűjtésekből tudjuk nyomon követni. 18 Az 1974. és 1990. közötti időszakot NAGY Albert eleki gyűjtései őrizték meg számunkra. 19 Az 1990-es évektől pedig az eleki Városi TV anyagai vannak segítségünkre Szabó Péter és a többi eleki táncos táncanyagának vizsgálatánál. 20 Sajnos, az akadémiai gyűjtések során készült filmekkel párhuzamosan fényképek nem készültek róla tánc közben. SZABÓ Péter portréjának megrajzolásához sajátos forrást jelenthetnének a sajtóban megjelent, róla szóló írások. A cikkek többsége azonban valamilyen ünnepi alkalom (jubileum, kitüntetés-átadás stb.) kapcsán SZABÓ Péterrel készült beszélgetéseket tartalmaz. Az interjúk csak elvétve és felületesen érintik a táncosegyéniség-kutatás kérdéskörét. Az 1948 óta intézményes keretek között folyó magyarországi néptánckutatás eredményeként jelenleg az MTA Zenetudományi Intézetének archívumában a magyarországi románok táncait tartalmazó, zömmel 16 mm-es filmek mennyisége mintegy 3.600 (összesen 8 községből), ebből a hangosítható filmek mennyisége kb. 1.360 m-t tesz ki. 21 A magyarországi románság a sokrétűen gazdag román tánckultúra legrégebbi ágához tartozik. Az alföldi magyarság és más nemzetiségek közé ékelődve igen régies és értékes kultúrát mondhat magáénak. Tánckultúrája sok tekintetben archaikusabb, mint a bánáti vagy egyes erdélyi vidékek románságáé. Feltűnő archa17. GÁL György 1989-ben, BOTÁS Pál 1999-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet. 18. A MTA Zenetudományi Intézet archívumának Elekre és SZABÓ Péterre vonatkozó adatait GOMBOS András 1999. az 5. számú melléklet tartalmazza. 19. NAGY Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője, 1972-től rendszeresen végzett gyűjtést a Békés megyei románok körében. 20. Az eleki Városi TV 1996-től örökítette meg az Eleki Hagyományőrző Együttes helyi fellépéseit. 21. PÁLFY György 1997. 412.
