Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

Mivel ez a természetes hagyományozódás - amelyben szerves egységet alkotott a faluközösség tárgyi és szellemi kultúrája - javarészt megszűnt, illetve megszűnőben van, mindenkinek, aki az oktatás, nevelés területén a nemzeti műveltség terjesztésében részt vállal, sürgető feladatává vált a néphagyományok továbbadása, éltetése. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a hon- és népismeretnek, néphagyománynak be kellett kerülnie a Nemzeti alaptantervbe, hogy aztán különböző tantárgyakba épülve, vagy önálló, választható tantárgyként elsajátítható legyen. Nemzeti alaptanterv, kerettanterv A rendszerváltást követő oktatáspolitika részét képező Nemzeti alaptanterv (NAT)

49 érdeme, hogy a hon- és népismeret mint közös követelmény kiemelt feladatként szerepel, valamint a különböző műveltségi területek követelményrendszerében, tananyagában is megjelenik. Az Oktatási Minisztérium 2000 áprilisában készítette el az ún. kerettanterv-tervezetet, amely a NAT-ra épül. Ez a tanterv - az iskolák helyi tantervében konkretizálódva és kiegészülve - a közoktatás tartalmi szabályozásának eszköze lehet. Elősegítheti a nevelés-oktatás tartalmi egységét, modernizációját, valamint az iskolarendszeren belüli átjárhatóságot. A kerettanterv a 8 + 4-es iskolaszerkezethez igazodik. Minden évfolyamon terveznek olyan órakeretet, amit az iskola szabadon használhat fel: vagy a kerettantervben egyáltalán nem szereplő tantárgyak tanítására, vagy valamelyik általa különösen fontosnak tartott tantárgy kötelező óraszámának megemelésére (például néprajz, médiaismeret, egészségnevelés). A tantárgyi rendszer rugalmas kialakítását szolgálja az is, hogy a kerettantervben modulszerűen előírt témakörök oktatásának megszervezéséről az iskola maga rendelkezhet. A kerettanterv tervezetében az általános iskola 5-6. évfolyamán a hon- és népismeret tantárgy modulszerű témakörként jelenik meg évi 18 órában. Néprajz a felsőoktatásban Ahhoz, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv célkitűzései megvalósulhassanak, a felsőoktatásban is reformokra volna szükség. A Néprajzi Oktatási Központ nevében felmérést készítettünk, hogy a magyarországi felsőoktatásban hol és milyen jellegű néprajzi ismereteket tanítanak. Az egyetemek néprajzi tanszékein Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Pécsi Tudományegyetem (1999-ig: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs), Szegedi Tudományegyetem (1999-ig: József Attila Tudományegyetem, Szeged), Debreceni Egyetem (1999-ig: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen),

50 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar etnográfus-, muzeológus-, antropológusképzés folyik. 49. Nemzeti Alaptanterv, 1996. Budapest 50. A néprajz „A" felvételű, tanárképes szak. A néprajz szak tanegységlistája 1999/1-4. 91-94.