Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

a jövő nemzedékeknek. Felhívták a tigyelmet arra, hogy a tagországok kormányainak a folklór védelmében meghatározott szerepet kell betölteniük, és intézkedéseket kell végrehajtaniuk. A közgyűlésen többek között leszögezték, hogy: - minden népnek joga van a saját kultúrájához... ; - a tagországoknak meg kell tervezniük, és mind a hivatalos, mind az iskolán kívüli oktatás tanrendjébe be kell vezetniük a folklór oktatását és tanulását; - biztosítaniuk kell a folklór megőrzéséhez szükséges tudományos kutatásokat; - ösztönözniük kell a tagországokat az oktatási anyagok előállítására, például a közelmúlt terepmunkáin alapuló videofilmek készítésére és ezek felhasználására az iskolákban, néprajzi múzeumokban, folklórfesztiválokon, kiállításokon; - figyelmet kell fordítani a folklórnak a médiákban való megjelenésére.

6 Az 1999-es UNESCO-konferencia Washingtonban cselekvési tervet is kidolgozott a hagyományos kultúra és folklór megőrzésére/ GYÖRFFY István már 1939-ben így fogalmazta meg a tradicionális magyar kultúra helyét Európa műveltségében: „A nemzetmegtartó hagyományok letéteményese a parasztság, az európai, magas műveltség hordozója pedig az úri osztály. Mindkettőnek a szerepe egyformán fontos. A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni... Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést."

8 Élő néphagyomány A tradicionális falusi közösségekben a hagyomány átadása és átvétele nemzedékről nemzedékre, nemek, korosztályok szerint ment végbe. Ez a folyamatosság a már vázolt történeti, társadalmi változások következtében csak töredékesen, és a néphagyomány egyes területein maradt meg. A paraszti polgárosodás a magyar nyelvterületen nem egy időben ment végbe, sőt van, ahol csak az elmúlt időszakban kezdődött meg. A határon túli magyarlakta vidékeken, például Moldvában, Gyimesben még szinte teljes egészében fellelhető az a hagyományos értelemben vett népi kultúra, mely átfogja és áthatja a paraszti élet egészét. Ugyanakkor meglepő módon, a már polgárosultabb vidékeken is fel lehet fedezni már feledésbe merültnek hitt hagyományokat (például archaikus népi imádságok).

9 Gyakran a néprajzi kutatások hiányát mutatják, ha egy-egy szokást elhaltnak tekintenek: a szakirodalom szerint a II. világháború után már nem adták elő a „Szegény Lázár és a Dúsgazdag" bibliai történetét, az ún. dúsgazdagolást. Az újabb gyűjtések bebi5. HOFER Tamás 1994/1. 3. 6. EFI Communicationes 1. 1999. 7. EFI Communicationes 9. 1999. 8. GYÖRFFY István 1939. 9-10. 9. ERDÉLYI Zsuzsanna 1976.