Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

zonyították, - ha nem is volt meg mindvégig a folytonosság -, hogy Udvarhely megyében, Gyergyóban, Felcsíkban a szokás nem szűnt meg a diktatúra évtizedei alatt sem. Másrészt a népszokások, melyek többségét vallási, egyházi vonatkozásai miatt is tiltottak, az elmúlt évtizedben reneszánszukat élik, így a betlehemezés, karácsonyi kántálás, a húsvéti határkerülés, Keresztelő Szent János-napi angyalozás.

10 Nemcsak a vallási okok miatt tiltott szokások megújhodása figyelhető meg, hanem, például a szüreti, farsangi hagyományok is egyre több helyen újraélednek. A Néprajzi Oktatási Központ

11 célul tűzte ki, hogy a még élő vagy rekonstruálható népszokásokat a helyszínen végzett néprajzi gyűjtésekkel, filmfelvételekkel dokumentálja. Az élő néphagyomány megörökítésének szükségességét és lehetőségét példázza, hogy az MTA Zenetudományi Intézet népzene osztálya - együttműködve a Néprajzi Múzeummal és a Fonó Budai Zeneházzal - elindította az ún. „Utolsó óra program"-ot, mely a még élő népzenei hagyományokat örökíti meg.

12 A gyűjtések 1997 szeptemberében kezdődtek meg. A kutatók egy-egy hagyományőrző népzenei együttes megközelítőleg teljes repertoárjának rögzítésére öt-öt napot szánhattak, így jutott idő arra is, hogy ne csak a dallamkészletet, hanem a zenével, tánccal és népszokásokkal kapcsolatos szöveges adatokat is rögzítsék. A felvett anyag az MTA Zenetudományi Intézet Archívumában hozzáférhető, a nagyközönség részére pedig a Fonó Records „Új Pátria" néven műsoros CD-sorozatot indított útjára. Az Utolsó óra program nagy eredménye, hogy kevésbé ismert, sőt esetenként teljesen ismeretlen erdélyi és felvidéki települések is a figyelem középpontjába kerülhettek.

13 Az előbbiekben említett példák is bizonyítják, hogy még mindig van élő néphagyomány, a sokat emlegetett 24. óra még mindig nem mindenütt következett be. Táncházmozgalom, táncházak Az első táncházat 1972. május 6-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban tartották meg a Bartók, a Bihari, a Vadrózsák és a Vasas táncegyüttes részvételével. Később a mozgalom központja a Bartók Táncegyüttes lett, Tímár Sándor irányításával. Az első rendszeres táncház a Kassák klubban a Sebő együttesé volt. Ezután sorra alakultak a népzenei együttesek, például a Muzsikás, Délibáb, Jánosi, Téka, Tekergő, Mákvirág. A „népzenei újhullám" hamarosan elérte a határon túli fiatalokat: Erdélyben, Felvidéken a Vajdaságban is együttesek jöttek létre. A parasztzene mellett a tárgyalkotó népművészetet is felfedezték. 1973-ban megalakult a Fiatal Népművészek Stúdiója, melynek következményeként jött létre, például a kecskeméti kerámiastúdió, az etyeki szövőház, a velemi faragóház, a magyarlukafai alkotótábor. 10. TÁTRAI Zsuzsanna-KARÁCSONY Molnár Erika 1997. 11. A Néprajzi Oktatási Központ 1997-ben jött létre a Budapesti Tanítóképző Főiskola és a Néprajzi Múzeum együttműködéseként. Feladatai közé tartozik oktatási segédanyagok készítése, adatbázis kiépítése. 12. CSÁSZÁR Attila-PÁVAI István-VARGYAS Lajos 1995/1-4. 98-99. 13. Utolsó órában és Új Pátria 1999/1-4. 198.