Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

ADALÉKOK A HAGYOMÁNYŐRZÉS LEHETŐSÉGEIHEZ ÉS MÓDJAIHOZ A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN KARÁCSONY MOLNÁR ERIKA-TÁTRAI ZSUZSANNA Tanulmányunk célja, hogy az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve megvizsgáljuk a hagyományőrzés néhány lehetőségét és módját a magyar nyelvterületen. Az élő néphagyomány még észlelhető jelenségei mellett a folklorizmus különböző megnyilvánulásait figyelhetjük meg, például ezek közé tartoznak a táncházak, a hagyományőrző táborok. Ez utóbbiakra vonatkozó adatokat a Néprajzi Hírek (1989-1999) és a Folkmagazin' (1994-1999) híranyagai szolgáltatták az összegzéseinkhez. A természetes hagyományozódás megszűnésével a hagyományok átadása az oktató-, nevelőmunka részévé is válik. A néprajz oktatásával, a pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatos felmérésünket a Budapesti Tanítóképző Főiskolán megrendezett konferenciák (1996, 1998), az Oktatási Minisztérium és a Pedagógiai Akkreditációs Bizottság adatai, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmény által - 2000 első negyedévében - visszajelzései alapján készítettük el.

2 BÁLINT Sándor 1934-ben megfogalmazott gondolata: „Nemcsak nyelvében él a nemzet, de tradícióiban is",

3 a mai korban különösen időszerűvé vált. Annál is inkább, mivel a 21. század küszöbén a természetes hagyományozódás megszűnt, illetve megszűnőben van a magyar nyelvterületen. 1949-től ez a folyamat - a mezőgazdaság kollektivizálásával, a magántulajdon, a piaci termelésre képes magángazdaságok felszámolásával - felgyorsult. A szocializmus idején végbemenő politikai, gazdasági és társadalmi változások mélyreható átalakulást okoztak a népi kultúrában. A néprajzi gyűjtések, kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az 50-es, 60-as években alapvető fordulat következett be a tradicionális kultúrában a termelőszövetkezetek erőszakos létrehozásával, az egyházak és a vallás háttérbeszorításával, a kényszerű urbanizálódással. Az államhatalom erőszakos úton felborította a hagyományos paraszti értékrendet és kultúrát: az egészséges identitástudatot, a munkamorált, a vallási, erkölcsi meggyőződést stb. A társadalmi tulajdonon alapuló nagyüzemi mezőgazdasági termelés technikájának, a termelés szervezeti formájának átalakulása során értékét vesztette az a tudás, amelyre a családi gazdaságokban szükség volt, s amelyre az egykori gazdák hagyományo1. A Folkmagazin 1994-től jelenik meg évente 3-4 alkalommal. 2. Terjedelmi okokból a kutatási és közművelődési intézményekről, a társadalmi szervezetekről és a médiákról szóló részletes elemzések kimaradtak a tanulmányból. 3. BÁLINT Sándor 1934. 9.