Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
SZARVAS Zsuzsa: Hagyományos közösség - modernizációs foglalkozás
Ezek a számok - különösen az arányokat tekintve - Tokaj-Hegyalján belül is viszonylag magasnak számítanak. Az 1880-as csúcs után mint mindenhol, arányaiban itt is némi visszaesés figyelhető meg. Ha azonban összehasonlítjuk a többi településen élő zsidóság számarányait, azt tapasztaljuk, hogy 1920 után - a %-os megoszlást tekintve - Sátoraljaújhely után Bodrogkeresztúron van a legjelentősebb zsidó népesség. Ennek feltehetően a híres haszid csodarabbi, Steiner Sáje - ez időre tehető - működése az oka. A haszidizmus a 18. században Lengyelországban kialakult zsidó vallási irányzat, mely Magyarországra - elsősorban az északkeleti régióba - is eljutott, s jelentős területeken fejtette ki hatását. Az irányzat történetével, sajátosságaival, magyarországi elterjedésével többen foglalkoztak, bár monografikus feldolgozása a témának még nem született. 16 Témánk szempontjából annyit érdemes megjegyezni, hogy a haszidizmus nem csupán vallási irányzat, hanem életforma, sajátos szellemiség, melynek jelentős közösségszervező ereje van. Kis helyi központokban szerveződik, melyeket a caddik, a rebbe, a csodarabbi irányít. A haszid közösségeknek - a caddik megkérdőjelezhetetlen vezető és meghatározó szerepe mellett - van egyfajta demokratikus jellege. A rebbék egy része nagy „udvart" vezetett és fensőséggel viselkedett, mások viszont szerények voltak és együtt viselték a szegénységet nyájukkal. A caddik magasabbrendűsége halálával sem szűnt meg; sírja fölé építményt emeltek, és halála évfordulóján minden alkalommal összegyűltek hívei és nemzedékek múltán azok leszármazottai. 17 Ezek a karizmatikus hatalommal rendelkező emberek nem csak vallási vezetők voltak, hanem szervezői, lelkipásztori, bírói szociális és nevelő funkciókat is elláttak. 18 A magyarországi 20. századi haszidizmus egyik központja Bodrogkeresztúron volt Steiner Sáje tevékenykedése idején. „Steiner Sáje Zborón született 1851-ben. Gyermekkorában Büdszentmihályon élt, innen került az olaszliszkai rabbihoz, caddikhoz, akinek bizalmasává vált. Az ugyancsak nagy hírű liszkai rabbi halála után került az I. világháború előtt Bodrogkeresztúrra. Híre egyre terjedt. Főképpen jótékonyságáról beszéltek sokat. A háború alatt nagyon sok menekült is menedékhelyet talált nála. Gyakran nem zsidók is elmentek hozzá tanácsot kérni." 19 KARÁDY Viktor megállapítása szerint a „haszid csoportok gazdasági tevékenysége hagyományos feladatok elvégzésére szorítkozott, még ha egyes kereskedelmi vagy kisipari ágakban monopolhelyzetet tudtak is elérni." 21 Véleményem szerint egy közösség haszid jellege egyáltalán nem zárta ki tagjainak a modernizációs foglalkozásokban való részvételt. (Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy például a borkereskedelem mennyiben tekinthető modernizációs foglalkozásnak és mennyiben csupán egy „hagyományos" kereskedelmi tevékenység egyik ágának.) 16. BUBER, Martin 1995.; DUBNOV, Simon 1930.; SCHÖN Dezső 1935.; RÉKAI Miklós 1997. stb. 17. SZÁSZ Meir 1986. 41. 18. KARÁDY Viktor 2000. 11. 19. ÚJVÁRI Péter 1929. 806.
