Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZARVAS Zsuzsa: Hagyományos közösség - modernizációs foglalkozás

1840-ben Tokaj-Hegyalja össznépességének több mint 10%-át alkották a zsidók. 1880-ra ez az arány mintegy 20%-ra emelkedik, a 20. század első évtizedeiben azután némi visszaesés figyelhető meg, és 15% körül stabilizálódik, 1941-ben pedig 10,7%. A zsidó népesség túlnyomó többsége mindvégig a mezővárosokban összpontosult. A filoxéra 1880-as évekbeli pusztítása jelentős migrációt indított el, s az egykor virágzó mezővárosok gazdasági alapjuk megszűnésének következtében elvesztették vonzerejüket, népességük csökkent, községi státuszba kerültek. A népesség egy része pedig a környék városaiba vándorolt.'

0 A zsidóságnak a helyi társadalmakban elfoglalt meghatározó szerepe azonban mindvégig megmaradt. Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó és a tokaji hegy közé beékelődött település, kedvező földrajzi adottságokkal. Nevének említésével 1239-ben találkozunk először. A középkorban virágzó mezővárosként a borkereskedelem egyik központjává válik. 1595-től könyvnyomda is működött a településen. Lakosainak fő megélhetési forrását a szőlő és gyümölcstermelésen kívül a kőbányászat jelenti." Népessége nagyobb részben római katolikus, kisebb részben református és zsidó. A 19. század közepéről ismert adat szerint lakosainak száma 1873 fő, akik közül 780 római katolikus, 652 református és 366 zsidó.

12 A századfordulón 1896 lakosa van.

13 Az 1930-as népszámláláskor a 2279 lakosnak mintegy fele római katolikus, 425 fő református és 535 fő zsidó. Ekkor a községnek vasútállomása, postája és távíróhivatala van, virágzó település, lakosai viszonylag stabil életszínvonalon élnek.

14 Napjainkra Bodrogkeresztúr egy Tokaj árnyékában meghúzódó, helyét kereső kis falu, a régió sajátos jellemzőivel: átmeneti állapotok, munkanélküliség stb. A szőlőtermesztés, borkészítés talán újra fellendülőben van, elsősorban külföldi cégek és magánszemélyek vásárolnak errefelé szőlőterületeket. Bodrog keresztúron az első adat a zsidók megtelepedésére 1726-ból való, a források 7 családot említenek, a 18. század végén megalakul a haszid jellegű hitközség, 1767-ben zsinagógát építenek, 1785-ben zsidó iskolát alapítanak. 1840-1941 között a következőképpen alakult Bodrogkeresztúr zsidó népessége: 1840: 239 fő (13%) 1880: 309 fő (24,6%) 1910: 404 fő (19,3%) 1920: 467 fő (21,5%) 1930: 535 fő (23,5) 1941: 455 fő (20,2%)

15 10. FRISNYÁK Sándor 1995, 78-81. 11. MOSOLYGÓ József 1930. 166. 12. FÉNYES Elek 1951. 1. 207-208. 13. BOROVSZKY Samu 1900. 26. 14. MOSOLYGÓ József 1930. 166-167. 15. FRISNYÁK Sándor 1995. 78.