Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZARVAS Zsuzsa: Hagyományos közösség - modernizációs foglalkozás

HAGYOMÁNYOS KÖZÖSSÉG - MODERNIZÁCIÓS FOGLALKOZÁS A bodrogkeresztúri zsidóság szerepe a borkereskedelemben SZARVAS ZSUZSA A magyarországi vidéki zsidóság társadalomtörténetével foglalkozva, egyes településeken betöltött gazdasági, kulturális szerepét vizsgálva, gyakran tettem föl magamnak a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy egy zárt, eltérő vallású, etnikumú, kultúrájú csoport ennyire intenzív részt vállalhatott egy-egy település gazdasági modernizálásában? Még inkább szembetűnő mindez egy olyan régió esetében, ahol a zsidó ortodoxia egy sajátos ága, a haszidizmus meghatározó szerepet töltött be. Hogyan egyeztethető össze a haszidizmus ideológiája egy „modernizációs foglalkozással" - esetünkben - a borkereskedelemmel? Az alábbi tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy hagyományőrző, az asszimilációban részt nem vevő zsidó közösség foglalkozása révén miként és mennyiben tudott részt venni egy régió modernizálásában, arculatának meghatározásában, s zártsága ellenére kapcsolathálói segítségével milyen szerepet játszott a helyi társadalom sajátosságainak megváltoztatásában, átformálásában. A választott terület, Tokaj-Hegyalja, közelebbről pedig Bodrogkeresztúr a történeti-néprajzi irodalomból jól ismert, sok szempontból feldolgozott vidék, a zsidósággal kapcsolatban is folytak/folynak különböző szempontú vizsgálatok.

1 Az itt felvetett kérdés megválaszolásakor mégsincs könnyű helyzetben a kutató, mert a történeti adatok hiányosságai sok esetben feltevésekre, spekulációkra kényszerítik. Kiindulásképpen idézzük fel KARÁDY Viktor idevágó gondolatmenetét: egyik írásában megkérdőjelezi, vagy legalábbis finomítandónak tartja azt a közismert tételt, miszerint a magyarországi zsidóságnak a modernizáció elősegítésében a reformkor óta kitüntetett szerepe volt. A 18-19. század folyamán Magyarországra érkező zsidóságnak három olyan kollektív jellemzőjét említi, melyek kérdésessé tehették a modernizációs folyamatokban való részvétel képességét. Az egyik ilyen a vallás, mely rendkívül erős csoportintegrációs funkcióval bír, s a mindennapi élet legapróbb részleteiben is meghatározza a magatartási normákat. A másik a hagyományos zsidóság társadalmon és történelmen kívüli státusza, amely az önszegregáció révén nehezítette meg a modernizációban való részvételt. A harmadik jellemző pedig KARÁDY szerint a foglalkozási tilalom, amely még a hagyományos közvetítői szerep felvállalásának lehetősége ellenére sem tette lehetővé a kapitalista típusú modernizációs feladatok ellátását.

2 Azt is állítja, hogy a Galíciából bevándorolt, leghagyományo1. BALASSA Iván 1981-1982. 5-46.; DOBOS Ilona 1988.; FRISNYÁK Sándor 1995. 75-84.; HŐGYE István 1986. 57-63.; SZÁSZ Meir 1986.; TAKÁCS Péter 1989. 115-122.; WIRTH Péter 1985. stb. 2. KARÁDY Viktor 2000. 1-12.