Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

PETERCSÁK Tivadar: Tradíció és modernizáció a paraszti gazdasági közösségekben

oszlottak fel, de elveszítették önállóságukat. Az állami erdőgazdaságok a társula­tok részére tiszta jövedelem címén a társulati erdőből kitermelt minden m 3 fa után 2,70 frt-ot(l) fizettek, ugyanakkor a tagság részére alárendelt minőségű fát biztosí­tottak. Az 1956-os forradalom csak néhány évre biztosíthatta az erdőbirtokossá­gok újbóli önállóságát. 1960-ban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, s ez az erdőbirtokossági társulatok felszámolásával járt. Az 1961. évi VII. törvénnyel az 1935. évi IV. tc. érvényét vesztette, és a társulati erdők legnagyobb része a termelőszövetkezetek használatába került. Ekkor az ország teljes erdőva­gyona 2 318 500 kat. hold volt. A közbirtokossági erdők felszámolásakor az erdő­közösségek 320 000 kat. hold erdővel rendelkeztek, ami az ország teljes erdőállo­mányának 14%-át alkotta. 27 1968-ra kialakult az önálló szövetkezeti erdőgazdálko­dás, amely 1990-ben 532 ezer hektár, zömmel magántulajdont képező részarány­tulajdonban lévő, de szövetkezeti használatban álló erdővel rendelkezett. 28 Az 1980-90-es évek fordulóján lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás a me­zőgazdasági - s azon belül az erdővel kapcsolatos - tulajdonviszonyokat sem hagyta érintetlenül. A mintegy 700 ezer hektár magántulajdonban lévő erdő és akár félmilliónyi erdőtulajdonos számára, valamint az erdők szakszerű fenntartásához és üzemeltetéséhez új szervezeti feltételeket kellett biztosítani. Ez az erdőbirtokossági társulatokról szóló 1994. évi XLIX. törvény. 29 A törvény az újonnan alakuló erdőbirtokossági társulatokat az erdőtulajdonosok önkéntesen választott szervezeteként fogalmazza meg. Az új szervezet megegyezik a régiekkel abban, hogy jogi személy, választott önkormányzat vezeti, a tagokat tulajdonhányaduk arányában illetik a javak szedése és a terhek viselése, valamint üzemterv szerinti erdőgazdálkodási kötelezettség áll fenn. Lényeges különbség, hogy az új törvény szerint az erdő tulajdonosa a társulati tag, a társulatnak használati joga van. (A tár­sulatnak saját erdőtulajdona is lehet.) A társulat erdőgazdálkodásra kötelezett tu­lajdonosainak erdőgazdálkodó szervezetet kell alapítani. Ebben a tekintetben a törvény nem tesz különbséget a gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulatok között. 30 Paraszti erdőközösségek a 20. században A népi erdőhasználat tanulmányozása során a kutató gyakran kerül szembe az­zal a kérdéssel, hogy az erdőhasználatot szabályozó országos törvények és helyi törvényhatósági rendelkezések hogyan valósulnak meg a mindennapi paraszti gyakorlatban? A 19. század utolsó harmadában megalakult erdőbirtokossági szer­vezetek kereteit és működését a központi rendeletek szabályozták, ugyanakkor az autonóm testületként létező egyes szervezetek erdőkezelési gyakorlatát, a faosz­tás módját nagyban befolyásolták a helyi viszonyok és a korábbi közösségi, föld­használati hagyományok. A paraszti erdőközösségek mindennapi gyakorlatában a 27. JABLONKAY Géza 1968. 180. 28. KOLLWENTZ Ödön 1986. 361.; Az erdőbirtokossági ... 1994. 5. 29. Az erdőbirtokossági ... 1994. 30. Az erdőbirtokossági ... 1994. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents