Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
PETERCSÁK Tivadar: Tradíció és modernizáció a paraszti gazdasági közösségekben
oszlottak fel, de elveszítették önállóságukat. Az állami erdőgazdaságok a társulatok részére tiszta jövedelem címén a társulati erdőből kitermelt minden m 3 fa után 2,70 frt-ot(l) fizettek, ugyanakkor a tagság részére alárendelt minőségű fát biztosítottak. Az 1956-os forradalom csak néhány évre biztosíthatta az erdőbirtokosságok újbóli önállóságát. 1960-ban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ez az erdőbirtokossági társulatok felszámolásával járt. Az 1961. évi VII. törvénnyel az 1935. évi IV. tc. érvényét vesztette, és a társulati erdők legnagyobb része a termelőszövetkezetek használatába került. Ekkor az ország teljes erdővagyona 2 318 500 kat. hold volt. A közbirtokossági erdők felszámolásakor az erdőközösségek 320 000 kat. hold erdővel rendelkeztek, ami az ország teljes erdőállományának 14%-át alkotta. 27 1968-ra kialakult az önálló szövetkezeti erdőgazdálkodás, amely 1990-ben 532 ezer hektár, zömmel magántulajdont képező részaránytulajdonban lévő, de szövetkezeti használatban álló erdővel rendelkezett. 28 Az 1980-90-es évek fordulóján lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás a mezőgazdasági - s azon belül az erdővel kapcsolatos - tulajdonviszonyokat sem hagyta érintetlenül. A mintegy 700 ezer hektár magántulajdonban lévő erdő és akár félmilliónyi erdőtulajdonos számára, valamint az erdők szakszerű fenntartásához és üzemeltetéséhez új szervezeti feltételeket kellett biztosítani. Ez az erdőbirtokossági társulatokról szóló 1994. évi XLIX. törvény. 29 A törvény az újonnan alakuló erdőbirtokossági társulatokat az erdőtulajdonosok önkéntesen választott szervezeteként fogalmazza meg. Az új szervezet megegyezik a régiekkel abban, hogy jogi személy, választott önkormányzat vezeti, a tagokat tulajdonhányaduk arányában illetik a javak szedése és a terhek viselése, valamint üzemterv szerinti erdőgazdálkodási kötelezettség áll fenn. Lényeges különbség, hogy az új törvény szerint az erdő tulajdonosa a társulati tag, a társulatnak használati joga van. (A társulatnak saját erdőtulajdona is lehet.) A társulat erdőgazdálkodásra kötelezett tulajdonosainak erdőgazdálkodó szervezetet kell alapítani. Ebben a tekintetben a törvény nem tesz különbséget a gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulatok között. 30 Paraszti erdőközösségek a 20. században A népi erdőhasználat tanulmányozása során a kutató gyakran kerül szembe azzal a kérdéssel, hogy az erdőhasználatot szabályozó országos törvények és helyi törvényhatósági rendelkezések hogyan valósulnak meg a mindennapi paraszti gyakorlatban? A 19. század utolsó harmadában megalakult erdőbirtokossági szervezetek kereteit és működését a központi rendeletek szabályozták, ugyanakkor az autonóm testületként létező egyes szervezetek erdőkezelési gyakorlatát, a faosztás módját nagyban befolyásolták a helyi viszonyok és a korábbi közösségi, földhasználati hagyományok. A paraszti erdőközösségek mindennapi gyakorlatában a 27. JABLONKAY Géza 1968. 180. 28. KOLLWENTZ Ödön 1986. 361.; Az erdőbirtokossági ... 1994. 5. 29. Az erdőbirtokossági ... 1994. 30. Az erdőbirtokossági ... 1994. 7.
