Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

PETERCSÁK Tivadar: Tradíció és modernizáció a paraszti gazdasági közösségekben

mellett gondoskodniuk. Ez a gyakorlat azonban a legtöbb helyen nem vált be. Ezért alkotta meg az országgyűlés az 1898. évi XIX. tc-et, melynek elsődleges célja a közös erdők szabályszerű gazdálkodásának a biztosítása volt. Intézkedett az erdők állami kezeléséről és a közös erdőbirtokok gazdasági ügyviteléről. Elrendelte az erdőbirtokosságok irányító szerveinek a felállítását, amidőn kimondta, hogy a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők gazdasági ügyeit a jelen törvény értelmében készült szabályzata szerint a közös birtokosok gyűlése intézi.

23 A gyűlés határozatait a közös birtokosok által választott elnök és a tisztségviselők (erdőgazda, pénztáros, jegyző, választmányi tagok) hajtották végre. Az erdőközösségek ügyviteli szabályzatot állítottak össze, amelyben az elnöki hatáskörről, a tisztségviselők jogairól és kötelességeiről, és az erdőközösség egész működéséről rendelkeztek. Működésük felett az erdőhivatalok gyakorolták az ellenőrzést. A törvény hiányosságának tartották, hogy nem változtatta át jogi testületekké az erdőtulajdonosok közösségét, hanem az egyes birtokostársak tulajdonjogának lényegét, a közösség magánjogi alapjait érintetlenül hagyta. A közösségek részterületei a telekkönyvben is az egyes tulajdonostársak nevén álltak. A használati jog gyakorlását a névjegyzékben feltüntetett arányrészek nagysága befolyásolta.

24 A közös erdők terjedelméről először az 1895. évi mezőgazdasági összeírás adott számot. E szerint a közbirtokossági és a volt úrbéres erdők területe 1 824 364 kat. hold volt, s ez mintegy fele az összes magyarországi erdők 30%-át kitevő közös erdőknek.

25 Az erdő- és természetvédelemről szóló 1935. IV. tc. a közbirtokossági és a volt úrbéres erdőkre is kötelezően elrendelte erdőbirtokossági társulatok alakítását. A közös erdő tulajdonosainak eddigi tulajdonosi illetősége a társulat megalakulása után használati illetőséggé alakult át, és az egyes tagok által leadott szavazatok számát használati illetőségük nagysága döntötte el. E szerint részesültek az erdőbirtok jövedelméből is. A közös erdő és minden egyéb közös ingatlan és ingó vagyon az erdőbirtokossági társulatra szállt át, az egyes tagokat csak az erdőbirtok közös használata és az ezzel járó jogok illették meg. A megalakult és a földművelésügyi miniszter által jóváhagyott alapszabállyal rendelkező erdőbirtokossági társulat az erdő tulajdonosává, egyúttal jogi személlyé, s egyben a közös erdő telekkönyvi tulajdonosává lett. Az erdőbirtokossági társulatok ellenőrzését az újonnan felállított erdő-felügyelőségek látták el.

26 A politika változása az erdőbirtokossági társulatok életére is kihatott a második világháború után. 1945-ben a 10 kat. holdnál nagyobb használati illetőségek 10 kat. holdon felüli része a magyar állam tulajdonába került. 1952-ben az erdőbirtokossági társulati erdőket a hozzájuk legközelebb eső állami erdőtesthez csatolták és velük együtt üzemtervezték. Ezzel az erdőbirtokossági társulatok nem 23. KOLLWENTZ Ödön 1986. 358.; CSIZMADIA Andor 1977. 39-40. 24. CSIZMADIA Andor 1977. 45-47. 25. CSIZMADIA Andor 1977. 39. 26. KOLLWENTZ Ödön 1986. 359-360.