Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

talmas irodalomnak az idézése, felsorolása ezen a helyen. Hivatkozom azonban MAKKAI László „A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen" című adatgazdag összefoglalására, amely 1952-ben jelent meg. Címe és a megjelenés éve árulkodó, s nyilvánvaló, hogy milyen szellemű, főként a bevezetője. A történész-teológus fő forrása Marx és Engels, s nem győzi az első két fejezetben őket eleget idézni, s azt hangsúlyozni, hogy itt vallási mezben jelentkező antifeudális forradalomról van szó. Később, midőn a magyarországi tényeket tárgyalja, változik ez az erős szemlélet, bár sok marad belőle.

31 Sorra veszi, hogy kik írtak a puritanizmusról az idők folyamán, hogy viszonyultak hozzá. Ám lehántva a kor követelte ideológiai mezt, az derül ki alapos szemléjéből, hogy két csoportra oszthatók a vélemények. Egyik kizárólag vallási (liturgiái vagy egyházszervezeti) oldalról közelít, míg mások (közöttük Marx és Engels) társadalmi mozgalmaknak tekintik. Ez utóbbi felfogás alól MAKKAI László sem kivétel, bár itt is lehánthatok a kor követelte burkok, mert a műben egyre erősödik a tényekre alapozott dolgok sora. S ez valóban így van. A kor, a társadalom már csak azért sem kapcsolható ki, mert I. Rákóczi György még megtűrte a puritánusokat, Lorántffy Zsuzsanna egyenesen maga köré gyűjtötte őket Sárospatakon (pl. TOLNAI DALI János, MEDGYESI Pál, sőt APÁCZAI CSERE Jánost is felkereste Kolozsváron). Ugyanakkor II. Rákóczi György - akit a forradalommá vált angliai egyházi mozgalom félelemmel töltött el -, már nem szimpatizált velük, s a puritánusok második hullámában érkező nagy hatású APÁCZAI CSERE Jánost Gyulafehérvárról, úgymond száműzte Kolozsvárra, igen nehéz helyzetben.

32 Debrecenben is megvetette lábát a puritanizmus főként MEDGYESI Pál révén, de más Hollandiát, Angliát megjárt diákok is terjesztették azokat az eszméket, amely a polgárság szerepét növelték meg az egyházigazgatásban, s a vallási életben és az iskoláztatásban (tudományban). MEDGYESI Pál ugyan rövid ideig volt Debrecenben, s oktatott a kollégiumban, ám itt jelent meg legnépszerűbb és a közvéleményt, a debreceni szellemiséget is formáló legnagyobb hatású műve a Praxis Pietatis azaz a Kegyesség Gyakorlás.... 1636-ban. A könyvet angolból fordította, de számos ponton eltér az eredeti szövegtől, s a magyar igényekhez igazítja. Nyelve olyan, hogy az egyszerű olvasó megérti, és ma is élvezi, felfoghatja. A keresztyén ember egész magatartását, naponkénti gyakorlatát minden részletre kiterjedően szabályozza. Az Istenhez való viszonyát emeli ki természetesen, mind a férfinak, mind a nőnek, s a családnak, ahol hangsúlyozza a gazda felelőségét a család lelki élete iránt: „Ha valamely háznépnek igazgatására szólíttattál Istentől, ne ítéljed magad személyében való isteni szolgálatodat elégséges tisztnek lenni, míg magaddal együtt alattvalóiddal is azont nem cselekedteted."

33 A naponkénti önvizsgálat megtartása, a dolgokkal való számvetés sokszor előbukkan. „Igyekezzed naponként inkább megismerni nyavalyásságodat, hitetlensége, magadszeretete és ISTEN törvényének akaratod szerint való megszegése által ve31. MAKKAI László 1952. 32. BÁN IMRE 1958. 449-450. 33. MEDGYESI Pál 1636. 225.