Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

12. kép. Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel síremléke eredeti helyén (D.M. 91.5.88.2.) 13. kép. Fazekas Mihály síremléke a mai köztemetőben kultúra érdekében is. Soroljuk csak elő, hogy milyen művészeteket, tudományokat műveltek a kollégiumban, abban a városban, amelyet KAZINCZY (később PETŐFI is) a „maradandóság városának" nevezett. A magyar költészet egyik legerősebb központja volt. Míg másutt 1-2 ember alkotott nagyot az irodalomban egy-egy vidéki helyen (pl. KAZINCZY Széphalmon, BERZSENYI Niklán, DUGONICS Szegeden), addig Debrecenben a kiemelkedő CSOKONAI-n túl mások is, sőt a poétikai osztályok révén kevéssé ismert, de a magyar költészetet támogató, a diákköltészet tölé emelkedő papok, tanítók, tanárok egész sora.

17 De vannak a debreceni nyelvújítók, akik szintén KAZINCZY-val polemizálnak, s a magyar tájnyelvből, s nem annyira mesterséges csinálmányokból akarják magyarítani a botanikai, az orvosi nyelvet, illetve a Debreczeni Grammatika alkotói az egész magyar nyelvet.

18 Melyik a jó? Ezt az utókor döntötte el. NÉMETH László mindenesetre a debreceniek törekvését ítélte helyesebbnek. A modern magyar nyelvben azonban mindkettő benne foglaltatik. Magasrendű földrajzi oktatás alakult ki. Ehhez közvetlenül csatlakozott a diákok rézmetsző 17. BÁN Imre-JULOW Viktor 1964. 18. DIÓSZEGI Sámuel-FAZEKAS Mihály 1807. Itt emlékeztetünk FÖLDI János szerepére ebben a munkában.; JULOW Viktor-TÓTH Béla 1981. 2. k. 428-432.; DIÓSZEGI Sámuel 1813.