Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

14. kép. DIÓSZEGI Sámuel síremléke a mai 15. kép. DIÓSZEGI Sámuel és FAZEKAS Mihály köztemetőben emlékműve a régi Füvészkert helyén tevékenysége, amely egyben a rajzoktatás színvonalát is bizonyítja.'

9 Hatvani István professzor révén megjelent a kollégiumban a fizikai kísérlet is és természetesen a matematika is ennek megfelelő szinten állt.

20 Maróthy György, a sokoldalú professzor pedig már korábban bevezette az egyházi zenébe, s egyéb téren is a többszólamú éneklést, s ennek a 18. század vége felé már komoly hagyománya volt.

21 Mindehhez hozzájárult a debreceni nyomda, művészi könyvkötés, könyvkiadás. Jellemző, hogy a füvészkönyv kiadója, Csáthy György leszármazottai még az 1950-es évek államosításáig mindig ezen a mesterségen voltak. A legutolsó Csáthynak papír, írószer és könyvkereskedése volt. Debrecenben az államosítás után úgy mondták, hogy „a Csáthy helyén vettem ezt és ezt.

22 19. TÓTH Béla 1976.; Karács Ferencről külön szól, mint aki 1787-ben lett a kollégium diákja és a magyar kartográfia egyik megteremtője. 14. lap. 20. Itt nem annyira az irodalomra, a „Magyar Fauszt" vagy az „Ördöngös Hatvani" történetekre hivatkozunk, hanem a Kollégium múzeumában megtekinthető máig meglévő eszközökre.; Vö. TÓTH Béla 1988. 101-108. 21. TÓTH Béla 1988. 91-96. 22. Itt is a Kollégium múzeumának, illetve a Déri Múzeum állandó kiállítására utalunk. Illetve lásd még a Csáthy családhoz BENDA Kálmán-IRINYI Károly 1961. Névmutatójában öt Csáthyról tájékozódhatunk a lapokon.