Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
FÜVESSY Anikó: Az alföldi kerámia stílusváltozásai
gyedétől találunk gyűjteményeinkben mezőkeresztesi készítményeket, zöld alapon alákarcolt virágkompozícióval díszített szíjazható butéliákat, illetve fehér alapú, írókás és ecsetes kulacsokat, tálasedényeket, utalva a két stílus egymásmellettiségére. 49 Mezőkövesd kisebb központnak számít. Igaz, itt már 1859-ben fennmaradt egy töredék, mezőcsáti butella formáját követő, zöld mázas, alákarcolt díszű darab. Az 1860-as évek végétől néhány elnagyolt, barna írókás virágbokorral díszített zöld mázas szíjazható butella mellett Demko Lajos világos alapon zöld rázott mintájú butykoskorsói és az öblében spirálvonallal, szélén pedig holdazott tányérok sorolhatók a helyi készítmények közé. A butellákon Mezőkeresztes formái, ornamentikájukban pedig leegyszerűsített füredi elemek bukkannak fel. A tányérok is ilyen modorban készülnek. Sem minőségben, sem díszítményben nem vehették fel a versenyt a füredi és a mezőkeresztesi készítményekkel. 50 A szomszédos Szomolyán elenyésző a biztosan itt készített tárgyak száma. Néhány 20. század elején készített darabon tűnik fel a falu készítőhelyként. Elnagyolt formák és díszítmények, egy-két színre épülő írókázás jellemzi őket. 51 Egyértelműen tiszafüredi hatásra alakult ki az abádi központ, ahová 1858 körül a füredi Katona Nagy Bálint települt át. Fiai (József, Bálint) legényéveikből töltöttek némi időt Tiszafüreden, melyqt az 1868 után készült néhány abádi kerámia stílusa is jelez, mely világos alapon kárcolt és színes írókázott virágokat vagy egyszerűbb írókás ornamentikát sorakoztat fel. Még a második generáció is őrizte füredi kötődését, melyre egy 1902-ben készített, sárga alapon barna írókázás díszű miskakancsó utal. 52 A karcagi céhes szervezésű fazekasságról alig van ismeretünk. A reformkor végén négy karcagi legény a debreceni céhnél dolgozott, így kapcsolatba kerültek a közép-tiszai kerámia Debrecenben gyakorolt akkori stílusával. Zöld mázas karcolt és világos alapú írókás edényeik emléke erre és a füredi hagyományok ismeretére utal. 53 A Szentesről áttelepült Ácsi Kovács a 20. század elején a keresettebb mezőtúri stílusra állt át. A19. század végétől az északi központokban is inkább a túri jellegű edényeket keresték. A fekete ke rám iáiról híres Nádudvar egyes fazekasai is a mázasmunkára álltak át. Lisztesbödönök, szilkék, fűszertartók készültek itt túri stílusban a 19-20. század fordulóján a K. Nagy család műhelyében. Összegzés A 19. század folyamán az alföldi fazekasok művészetében a változások két típusát figyelhetjük meg. Az egyiknél a nagyvárosok hegemóniája, ízlésirányító sze49. MM 61. 3. 10.; NM 53. 60. 42.; NM 129658.; NM 54. 40. 147.; DIVM 54. 171. 1.; MM 83. 104. 1. 50. NM 56. 16. 23.; MM 56. 1. 10.; MM 58. 1. 1.; MM 53. 1. 142. 51. NM 57. 50. 1.; NM 56. 1. 30.; NM 57. 50. 1.; DIVM 81. 5. 1. 52. KPM 83. 28. 1.; KPM 83. 30. 0.; KPM 83.31.1.; KPM 87. 105. 1.; NM 54. 61. 18.; KPM 83.29.1. 53. GYINM néprajzi adattár 231.; HBMLt. iX. 8.
