Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
FÜVESSY Anikó: Az alföldi kerámia stílusváltozásai
zák a fehér alapon kék, majd kék-barna, illetve kék-színes, írókás-ecsetes stílust. Tálasedények, butykoskorsók - néhány közülük lapított oldalú -, csalikancsók és boroskancsók és elvétve butella készül a divatos színösszeállításban. Az anyag zöme gyöngyösi, a néhány 1860-1870-es évekhez köthető egri munka fehér alapon kék, majd színes növényi ornamenseket sorakoztat fel szellős elrendezésben. 45 A piacot uraló gyöngyösi és Gyöngyös környéki fazekashelyek az 1860-as évek elején még a fehér alapon kék-barna színezést alkalmazzák. A vízszintesen körbefutó csíkokat, hullámvonalakat, finom rajzolatú leveles ágsorokat írókával rajzolják fel. A színgazdagabb megoldásokra azonban már ekkor is találunk példát, ilyen a fazekas ifjúság számára 1863-ban készített boroskancsója. 46 A két központ közül a gyöngyösi a nagyobb, céhét igen későn, új stílusuk megjelenésekor, 1862-ben alapították. Egerben és Pásztón sokkal kevesebb fazekas dolgozott. 47 Ezek a központok nagyon hamar állnak át az ecsetes festésre. A kobalt-oxidból nyert kék szín sűrűbb a többi festéknél, írókával lassabb a díszítés, ezért kezdetben a kék, majd a többi szín festésénél is ecsetet használnak. A motívumok így kezdeti finomságukat fokozatosan elvesztik, a virág- és levélornamensek megnagyobbodnak, a tálasedények öblén ülő madarakat három-négy elnagyolt ecsetvonással rajzolják fel. Az ebben a színösszeállításban készült vásárhelyi munkáknál a motívumok ilyen jellegű egyszerűsödését nem tapasztaljuk. 48 A napi használati edények díszesebb változatban is készülnek. Ezeken a megszokott virágornamensek mellett újabb díszítmények is megjelennek; a spongyázott csíkok és hullámvonalak vagy peremdíszítmények, a pontközepű kockasorok. Gyöngyös, Eger elsősorban katolikus vallású vásárlóközönséggel rendelkezett. Azok a központok, melyek katolikus vagy matyó piacra is dolgoznak, a vásárlókért folyó versenyben a kedvelt termékek stílusát is átveszik. így a közép-tiszai központok nagy részénél egy idő után a fehér alapon kék-színes edények törvényszerűen megjelennek. A fazekasok dél-borsodi piacának egy részét azonban református kisnemesek lakták, akik ízlése szembetűnően eltért a katolikus szegénységétől, ezért egy-egy regionális központ igen eltérő stílusban is dolgozhatott. Ezt figyeljük meg a füredi központnál is, ahol a 19. század utolsó negyedétől gyöngyösi stílusú edényekkel is vásároztak. A dél-borsodi, dél-hevesi falvakban a füredi és a gyöngyösi edények mellett a zöld-karcolt vagy zöld-írókás edények is népszerűek voltak. A környéken kialakult kisebb központok közül Mezőkeresztes számított hangsúlyosabbnak. Az 1870-es évek végén két keresztesi fiatal is megfordult a füredi fazekas ipartársulatnál: Katona János és Molnár József. A 19. század utolsó ne45. KPM 70. 1. 1.; DIVM 1868-as és 1881-es kulacsai (leltári szám nélkül); DIVM 63. 147. 1.; Szladekgyűjtemény (Szigetszentmiklós). 46. NM 78838.; NM 55. 30. 58.; NM 54. 68. 1.; DIVM 54. 335. 1. 47. BECZKÓYNÉ RÉVÉSZ Ágnes 1937.; Az egri fazekasok 1805-ben még Miskolc landmajszterei, önálló céhüket 1819-ben alapították. 48. DIVM 53. 1. 145.; DIVM 55. 234. 1.; HOM 53. 123. 1.; DIVM 54. 172. 1.; DIVM 55. 231. 1.
