Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
FÜVESSY Anikó: Az alföldi kerámia stílusváltozásai
Kedvelik a butykoskorsók lapított oldalú változatát, mely új színfoltot hoz a délalföldi kerámia formavilágába. A butellák, kulacsok karcolt, a bödönök, kancsók és butykoskorsók írókázott felirata a megrendelőktől függően szlovák vagy magyar nyelvű. A butellák előlapján a metszett és karcolt madár- és virágábrázolás gyakran 90 fokkal elfordul, fekvő helyzetet vesz fel. 29 A sinár elnevezésű komaszilkék rátétes díszítményben igen gazdagok, fedelükön gyakran plasztikus madár ül. 30 Mint a lapított oldalú butykoskorsóknál, a sinároknál, a csalikancsóknál is tótkomlósi forma- és stílusváltozatok alakulnak ki. A 19. század végén néhány csanádalberti edény, főként sinár a tótkomlósi stílus terjedéséről vall. A szlovák vevőkör kiszolgálására épült. Szarvason is találunk hasonló időszakban szlovákok számára dolgozó fazekast. 31 A békési darabok az 1860-as évek végétől jelennek meg. 32 Az anyag nagy része butella, kulacs, mely zöld mázas, karcolt díszítésű és feliratú. A butellák több formaváltozatban is készülnek, négyzetes hasáb alakban, de gömbölyített vállal, legszebb példányai Hadi Gábor munkái. 33 Nagy Ferenc és Hadi Gábor keze alól körte alakú változatok is kikerülnek. 34 Mellettük zöld alapon fekete írókás díszű butykoskorsók, bödönök és kulacsok utalnak a mezőtúri kerámia erős hatására. A motívumok sok esetben megtévesztésig azonosak a korai túri készítményekkel, de készítési idejük a 19. század végéig kitolódik. 35 Szegváron a 19. század utolsó negyedétől több feliratos butella tanúskodik a zöld alapon karcolt díszítésmód átvételéről. A butellák két formaváltozatban készültek, gömbölyített vállal, téglatest alakban, illetve ovális alaprajzzal, gömbölyített oldallal. Alapszínük zöld, ritkábban sárga, néhány darabot Hujbert Mihály szignált 36 Szegváron tálak is készültek. A Tiszafüredről áttelepült Katona Zsigmond révén ezt a központot füredi hatás is érte, melyre néhány madaras vagy indasoros nagytál, illetve csipkés szélű, ecsetesírókás motívummal díszes, tányér utal. 37 Az apátfalvi mázas kerámia a makói hatásról tanúskodik. A téglatest alapú, gömbölyített vállú butellák a 19. század utolsó negyedében készültek, sárga mázasok vagy a makóiakhoz hasonlóan zöld, de alsó részükön sárga színűek. Elő- és hátlapjukat hullámvonal keretezi, feliratuk elővonalkázott. Szövegezésük egyszerű. Az előlapot hasonló keretben általában egy nagyvonalú, napraforgóhoz hasonló virág díszíti. 38 A századvég makói változásai, melyet a szomorúfűz motívum és a mesterségeket megjelenítő díszítmény jellemez, már Apátfalvát nem érték el. 39 29. NM 60. 36. 4.; NM 137234.; MMM 61. 1. 50.; MMM 53. 4096. 1.; MFM 50. 829. 1. 30. MFM 52. 1946. 1.; MFM 50. 959. 1.; MFM 52.1948.1. 31. Csanádalberti: MMM 52. 3244. 1.; MFM 52.1954.1-2.; Szarvas: DM V. 1930.136., MMM 52.3228.1., MMM 54. 21. 1. 32. NM 56. 16. 27. 33. NM 53. 60. 14.; MMM 58. 7. 1.; MFM 50. 750. 1.; JMM 59. 67. 1 34. KJM 54. 955. 5.; JMM 56. 276. 1. 35. MMM 78. 1. 17. 36. FSZ 67. 20. 1.; FSZ 73. 5. 1.; MFM 50. 815. 1.; KJM 54. 961. 1.; KJM 54. 958. 1. 37. FSZ 73. 84. 1.; FSZ 73. 85. 1. 38. JAM 52. 18. 1.; MFM 50. 759. 1.; MFM 50. 761. 1.; MFM 50. 760. 1. 39. JAM 76. 64. 1.; MFM 50. 768. 1.; JAM 73. 770. 0.; MFM 50. 766. 1.; JAM 69. 194. 1.
