Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

LISZKA József: A szlovákiai magyar néprajzi tudományosságtól az európai etnológiáig

2. A tárgyi néprajz érdekében a kisebbségi magyarság területén helyi és Pozsonyban országos magyar néprajzi kiállítások, illetve múzeumok szervezendők. Felállítandó a néprajzi főosztály és rajzosztály. 3. Beszerzendő a csehszlovákiai magyarságra vonatkozó minden eddigi folklorisztikus gyűjtés. Pontos jegyzék készítendő a csehszlovákiai magyar néprajzi gyűjteményekről. 4. Megfelelő felvilágosítással s anyagi támogatással a helyszínen konzerválandó minden műemlékké deklarálható magyar néprajzi emlék (...) II. A néprajzi anyag tudományos feldolgozása. 1. A csehszlovákiai magyar néprajzi anyag összehasonlító feldolgozása érdekében nemzetközi ismertetési és csereviszony létesítendő a néprajz tudományos szerveivel s külön könyvtári osztály a magyar és nemzetközi etnográfia és folklór, valamint az etnológia, a kultúrtörténetem és az ezekkel összefüggő tudományok számára. 2. Helyet kell adni a kisebbségi magyar néprajz tudományos magyarázatának megfelelő sajtólehetőségek nyújtásával s nemzetközi hírnevű szakemberek bevonásával..."

6 Bár a tervezet utolsó szakaszai a tudományt átbillentik egy praktikus népművelési diszciplína szerepkörébe, a fentebb idézettek olyannyira aktuálisak, hogy a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság a mai napig sem tudta meghaladni őket (ami persze önmagában nem lehet mérce).

7 Legalább az említés erejéig szólni kell a Pjotr BOGARTIRJOV és Roman JAKOBSON hatására kialakult csehszlovák strukturalizmus közvetlen/közvetett hatására született koloni lakodalom-leírásról. A munka PUTZ Éva neve alatt jelent meg, de létrejöttét nyilván erőteljesen meghatározta a szerző tanára, ARANY A. László működése.

8 Példás maga a gyűjtés és nem kevésbé példás SÁNDOR Eleonóra második kiadást gondozó, értő elemzése, sajtó alá rendezése. A másik munka, amelyet szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül, gróf RÉVAY József: Kisnemesek Tajnán című társadalomtörténeti, történeti néprajzi elemzése.

9 Ezek a művek jelenthetnék/jelenthették volna a szlovákiai magyar tudományosság számára azt a tudománytörténeti hátteret, amire alapozva mára akár az európai etnológia szerves és többé-kevésbé önálló alkotóelemévé válhatott volna. 6. LISZKA József 1990. 32-51. 7. Erről óhatatlanul Hermann BAUSINGER sorai jutnak az ember eszébe, miszerint: „csaknem az egész romantikus néprajzra igaz, hogy a tudományos gyűjtésen túl az újjáélesztést is fontosnak tartotta; a létrejövő gyűjteményekben a népi kultúra gazdagításának eszközét látták". BAUSINGER, Hermann 1995. 67. Ez a tudománytörténeti hagyomány egyébként szinte a mai napig kísérti a szlovákiai magyar néprajzi „tudományosságot". 8. PUTZ Éva 1989.; SÁNDOR Eleonóra utószava 147-160. 9. RÉVAY József 1999. 153-289.