Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
LISZKA József: A szlovákiai magyar néprajzi tudományosságtól az európai etnológiáig
A SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPRAJZI TUDOMÁNYOSSÁGTÓL AZ EURÓPAI ETNOLÓGIÁIG (A kisebbségi magyar néprajzi tudományosság lehetőségei és feladatai az ezredfordulón) LlSZKA JÓZSEF A szlovákiai magyar tájak tradicionális népi kultúrája összegző bemutatása 1 előkészítő munkálatai során találtam szembe magamat (megjegyzem: nem először) azzal a kérdéssel, hogy vajon kisebbségi körülmények között lehet-e tudományszakunkat európai mércével is mérhető módon űzni? Érdemes-e ezzel egyáltalán megpróbálkozni? A kutatás- és tudománytörténeti előzmények s eredmények számbavételével a kérdésre adható válasz nem teljesen egyértelmű, ám akkor, amikor az ezredfordulón (más tudományos diszciplínákhoz hasonlóan) tudományszakunk számvetésre és a további útirány kijelölésére készül, nem lesz talán tanulságok nélkül való, ha tapasztalataimat megosztom Önökkel. Az alapkérdések tehát így hangzanak: mi lehet a szerepe egy, kisebbségi viszonyok között működő néprajzi tudományosságnak? A vizsgált népi kultúrának a peremhelyzetből adódó tradicionálisabb, archaikusabb volta egyrészt, a különféle kultúráramlatok, szomszédnépi hatások másrészt milyen sajátos megközelítési és interpretációs metódust igényelnek az ilyen viszonyok között dolgozó kutatótól? Az adatok „szállításán", esetleges feldolgozásán túlmenően vállalhat-e olyan szerepet, amely szerep bizonyos önállóságot, az európai etnológián belüli sajátos státuszt biztosíthat számára? És végezetül, konkretizálva a kérdéseket: a magyar néprajztudománynak Szlovákiában vannak-e olyan kutatástörténeti előzményei, amelyekre támaszkodva joggal várható el az európai néprajzi áramlatokba való betagozódás esélye? Kezdjük ezzel az utóbbi kérdéssel, hisz a reá adható válaszból (talán) egyenesen továbbválaszolhatóak az imént felvetett kérdések is. Amikor a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság előzményeit veszem számba, akkor természetesen nem a szlovákiai magyar tájak néprajzi kutatásának eredményeire gondolok általában, hiszen ahhoz a magyarországi etnográfusok és folkloristák publikációit éppúgy szemléznem kellene, mint a szlovák kollégák ilyen jellegű eredményeit. Most viszont az a kérdés, hogy a szlovákiai magyar mikrotársadalom ki tudott-e az elmúlt nyolcvan esztendő alatt olyan kutatógárdát termelni, amely tudományos teljesítményeivel felveheti a versenyt az anyaországi, illetve a szlovák kutatók eredményeivel? 1. Hagyomány és változás. A szlovákiai magyar tájak populáris kultúrája címen a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja jelenteti meg 2000 karácsonyára a térség néprajzának reprezentatív összefoglalását.
