Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GULYÁS Éva: A jászkiséri kálvinisták türelmetlenségi pere
népmozgások duzzasztották fel itt is a katolikus népességet. Nézzük meg, hogyan alakult Jászkisér lakóinak száma az elmúlt századokban: 1759-ben lakóinak száma 1552, melyből csupán egy-két cigány volt katolikus. 10 1801-ben 2736 lakosból csupán 230, vagyis 8%, 1828-ban 5233 lakosból 529, vagyis kb. 10%, 1838-ban 4804 lakosból 734 vagyis 15%, 1900-ban 6692 lakosból 40%, míg 1930-ban 7070 lakosból 55% volt katolikus. 11 Tehát a 18. században még tiszta református falu a katolikusok folyamatos beszivárgása következtében vegyes vallásúvá vált, az 1930-as évekre a reformátusok kerültek kisebbségbe a terjeszkedő jövevény katolikusokkal szemben. Ezt nem csupán a betelepedések, hanem a katolikus lakosság magasabb népszaporulata is eredményezte. A két felekezet közötti ellentétet társadalmi és etnikai különbségek is mélyítették. A törzsökös lakosság református volt, ők voltak a vagyonos redemptus gazdák, a katolikusok ellenben a társadalom alsóbb rétegeibe tagozódtak be (cselédek, béresek), akik éppen megélhetési gondjaik miatt telepedtek át a szomszédos jászsági községekből. Tehát a gazda-cseléd viszony még tovább rontotta kapcsolatukat. Másrészt etnikai különbségekkel is számolhatunk, mivel a reformátusok igazi magyarnak tartották magukat, szemben a jászokkal, akik idegen eredetűek voltak. Vallási csúfolódók, viselkedés és magatartásbeli eltérések A vallási csúfolódók jól rávilágítanak az eltérő felekezetűek viselkedési és jellembeli sajátosságaira. A katolikusok a reformátusokat kálomistáknak, lóformátusoknak, vacereknek, a reformátusok a katolikusokat pápistának, katlanmókusoknak nevezik. A református gyerekek így kiabáltak a katolikusokra: Pápista pota, kilenc kutya fosta! A katolikusok erre ezt válaszolták: Kálvinista, nem pápista, szar kell neki, nem káposzta! A katolikus és a református gyerekek közötti csúfolódások főleg akkor lángoltak fel, amikor 1948-ban az iskolák államosításakor megszüntették a felekezeti iskolákat, és egy iskolába kellett járniuk, ráadásul az egykori katolikus iskolába. Jászkiséren azt mondják a katolikusokra: Pápista ember, jég van a hóna alatti vagy Hideg hónaljú pápistákl, vagyis bizalmatlanok, nehezen barátkozók, lassan engednek fel az idegenekkel szemben. A vallási csúfolódók gyakran veszik célba a katolikusok ájtatosságát, ami nincs mindig összhangban jellemükkel: Imakönyv a hóna alatt, ördög ül a lelke alatt, vagy Szentéletű vasfazék, csak a füle kormos. A reformátusok ellenben fafejű, verekedős kálvinisták, Tölgyfa fejük van, még a balta is kiugrik belőle, ami arra utal, hogy kemény, nyakas emberek, nem könynyen adják meg magukat, s gyorsan előrántják a bicskát, ha nézeteltérésre kerül sor. 12 A reformátusok viselkedésében némi hatalomellenesség, ellenzékiség is kifejeződött. Példának említem, hogy amikor 1845-ben a redempció 100. évfordulóin. VÁNDORFY János 1895. 115. 11. FODOR Ferenc 1942. 378-381. 12. A vallási csúfolódókkal kapcsolatosan lásd még CSETE Balázs 1993.; SZABÓ László 1979. 158., valamint a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör református és katolikus vallási népszokásokról írott pályázatait. Damjanich Múzeum Néprajzi Adattára: 4089-96 és 4090-96.
