Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

GULYÁS Éva: A jászkiséri kálvinisták türelmetlenségi pere

A JÁSZKISÉRI KÁLVINISTÁK TÜRELMETLENSÉGI PERE (A katolikus expanzió hatása egy református közösség életére) GULYÁS ÉVA Jász-Nagykun-Szolnok megye az egri és a váci egyházmegye hatáskörébe tartozott, a Jászság katolikus, a Nagykunság és a Tisza mente református vallású volt kevés katolikus népességgel. Az 1700-as évek elején Barkóczy majd Esterházy püspök idejében tudatos betelepítések kezdődtek az egri egyházmegye katolikus vidékeiről.

1 A Tiszavidék és a Jászkunság rekatolizálásának koncepciója az volt, hogy a katolikus településeket megerősítsék, illetve a református vidékeket katolikus falvakkal vegyék körbe. Ez történhetett új falu alapításával (például Nagyiván), kis falvak magasabb egyházi rangra emelésével (Tiszapüspöki), illetve a vegyes lakosságú falvakba való katolikus betelepítéssel (Kisköre). Ezt követően megkezdődött bizonyos katolikus földbirtokosokra alapozott betelepítés a református falvakba (Tiszaigar), s végül volt olyan, főleg a püspöki, illetve a káptalani birtokon, ahol teljes lakosságcserét hajtottak végre (Tiszaörs). Az elűzött reformátusok a szomszéd falvakba vagy a Nagykunságba menekültek. E folyamatnak II. József türelmi rendelete vetett véget. Az alábbiakban egyetlen település, Jászkisér példáján mutatom be a felekezeti ellentéteket, az 1763-ban tárgyalt türelmetlenségi per alapján. A per anyagát szemelvényesen kigyűjtötte és közli HILD Viktor: Jegyzetek a Jászságról című kéziratos munkájában.

2 Ezt az anyagot kiegészítettem saját levéltári kutatásaimmal is. A dolgozat első részében a per előzményeit, illetve anyagát ismertetem röviden, a második részben pedig azt vizsgálom meg, hogy a katolikus jászok térbeli terjeszkedése milyen hatással volt egy közéjük ékelődött református település életére, kultúrájára. 1. A Jászság a 18. században római katolikus vallású volt, csak szórványosan éltek itt reformátusok, elsősorban Jászkiséren, mely a vidék egyetlen református települése volt.

3 Ezért nem véletlen, hogy éppen Jászkisér volt az a település, amely igen korán az egri egyházmegye rekatolizációs törekvéseinek a látókörébe került. A katolikus egyház térítési kísérletei azonban a református lakosság és elöljáróság 1. Lásd ezzel kapcsolatban SOÓS Imre 1985.; TÓTH Dezső 1942., valamint a Közép-Tisza vidék rekatolizációjával általánosságban is foglalkozik SZABÓ László 1992. 107-132. 2. Kézirat a Damjanich Múzeum könyvtárában. 3. Jászkisér nem jász, hanem magyar település volt, mely később került a jászok birtokába. Nevét Kysír alakban 1391-ben említik először. Valószínű, hogy a jászok és kunok beköltözése idején puszta hely, amelyet a kunok szálltak meg. Később is tiszántúli orientációjú, főleg Kunmadarassal állt családi kapcsolatban is. A török alatt sem néptelenedett el, a 18. századi betelepedéseknél pedig tiszántúliakkal szaporodik a népesség (Békés, Szatmár, Ung megyék). Gazdálkodásában - szemben a jászokkal - az állattartás mindig fontosabb szerepet játszott, mint a földművelés. Földművelése a 19. században a Miller rendezése után vált jelentőssé. SZABÓ László 1982. 161.