Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARACS Zsigmond: A körülöttünk lévő világ és a múló idő a földesi emberek szemében

1. kép. Földesi telkek a 17. század közepén getlen nemesi joghatóságot Szapolyai János király 1537. évi rendeletével elismerte, melyet majd az erdélyi fejedelmek és magyar királyok sora is megerősített, utoljára III. Károly 1718-ban.

15 „A magyar kamarai levéltárban őrzött eredeti iratok tanúsága szerint Földes község már 1549-ben kuriális nemes község volt és a benne lakó nemesség nemesi kiváltságokkal bírván portái, vagyis nemes kúriái adózás céljából az összeírásba nem is vétettek fel." Nem volt ez másként a 18. század elején sem. Látjuk „Szabolcs vármegye községeinek országos összeírására kirendelt királyi biztosoknak, Szováton 1715. IX. 19. Kiadott bizonyítványát arról, hogy ők Földes kuriális község lakosait, mint kétségtelen kuriális nemeseket a nekik adott országgyűlési utasítások értelmében az összeírásokba fel sem vehették."

16 Éppen ezért a korábbi évek adóösszeírásaiban érdemleges adatot alig találunk a falut illetően. Néhány jobbágycsalád itt éltéről csak 1652-től tudunk pár évtizedig, amikor Boros László, az erdélyi fejedelem százlovas hadnagya a község akarata ellen a kúriájára behozta őket.

17 15. HERPAY Gábor 1936. 28., 74. 16. HERPAY Gábor 1936. 80. 17. HERPAY Gábor 1936. 54.