Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARACS Zsigmond: A körülöttünk lévő világ és a múló idő a földesi emberek szemében

TAMÁSI Áron e gyönyörű és egyszerű, szállóigévé vált szavaiban megfogalmazott törekvést látjuk a mindenkori ember cselekedeteiben, hagyományaiban. Társadalmi, gazdasági körülményeitől űzetve igyekezett belakni a szűkebb vagy tágabb környezetét, és e jogát biztosítandó hosszabb-rövidebb idő-intervallumokat is kisajátítani.

6 A földesi emberek térhez és időhöz való viszonyát, itt és most, elsősorban a török alóli felszabadulás és az 1848/49. évi szabadságharc közötti korból való szép számú nemesi igazolás irataiban megbúvó adatokból próbáljuk kibontani. Ebben az időben, II. József népszámlálása alapján, a földesi lakosság 80%-a nemesi jogállású.

7 A rendi hovatartozásból adódó mozgásterük, családi kapcsolataik a legtöbbször érintett Szabolcs, Bihar, Zemplén vármegyén túl, Pozsony vármegyétől Udvarhely székig, szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Izgalmas kirándulásra ad lehetőséget, térben és időben egy-egy család útjának gondolatban való végigjárása Földesről vagy Földesig. Csak ebben az időszakban kétszáznál több különféle eredetű nemes famíliát és közel száz adózó családot kapcsolhatunk a községhez. Az iratokban lépten-nyomon messze vidékekre utaló adatokra bukkanunk. A háborúk - a Rákóczi-szabadságharc, Mária Terézia örökösödési háborúi, a napóleoni kor utolsó nemesi felkelése és az 1848/49. évi szabadságharc - a férfilakosságot az Óperencián túlra is elvitték.

8 Újabb és állandó mozgásban lévő csoportot jelentett a 19. század elején a tömegesen megjelenő zsidóság.

9 A tájegységen honfoglaló eleink megtelepedtek, sírjaikat több környékbeli település határában feltárták. Anonymus szerint a „humusouer" mentén jutottak el a „zerep" mocsárig. Az Ér-Berettyó vízrendszerének a lecsapolások után egyik leszakadó ága éppen Földes határában igyekszik Hamvasér néven Szerep mellett is elhaladva a Nagysárrétbe.

10 JERNEY János szerint Feldes 1198-ban személynévként fordul elő, ám a falunkhoz aligha lehet köze.

11 A váradi tüzesvaspróba jegyzék 1215. évi Heldus vagy Zeldus alakjában van, aki Földest véli megtalálni.

12 A ma Földes területéhez tartozó, Thököly kuruc hadainak garázdálkodása miatt elpusztult Mezőszentmiklóst 1311 -ben említik először.

13

1342-ben azonban már bizonyosan Földes lakosa András fia Tamás, ők a Földesi család elei, kik 1465-ig vélhetőleg egyedüli birtokosai a falunak.

14 A királyi adomány és beházasodás útján megszaporodott helyi nemesség érdekei védelmében, kötbér alapján önszerveződést, önigazgatást alakított ki Földesen. Ezt a hagyományos, a vármegyétől füg6. FODOR Ferenc 1944.; JEKELFALUSSY József 1896. 7. DÁNYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 8. KARÁCS Zsigmond 1970. 2. 3. szám.; KARÁCS Zsigmond 1998.; KARÁCS Zsigmond 1998. 2. 9. KARÁCS Zsigmond 1991. 10. ANONYMUS 1975.; KARÁCS Zsigmond 1982. 11. JERNEY János1854. 41.; JAKUBOVICS Emil-PAIS Dezső 1929. 63. 12. KARÁCSONYI János-BOROVSZKY Samu 1903. 205.; KECSKÉS Gyula 1974. 49.; MOLNÁR Ambrus 1985. 13. 13. Lásd a 10. jegyzetpontot. 14. BAÁN Kálmán 1942. IX. 196.