Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam
a nemzeti kisebbség fogalmának fontos dimenziója a vallási hovatartozás. 29 A nemzetállami nemzeti kisebbség fogalmában a vérközösségi gyökerek kiemelésén túl a valláson van a hangsúly. A néprajzi, antropológiai kutatások különböző ágain - hasonlóan a fenti etnikai vizsgálatokhoz - az utóbbi évtizedekben a tudomány „szigorúságának" követelményeként újra és újra felmerül az egzakt mérés igénye 30 , pontos, összehasonlítható adatok felhasználása és egyáltalán a statisztikai szemlélet meghonosítása. A néprajzi helyi vizsgálatok sokaságának értelmezése előbb-utóbb megkövetel egy olyan koordináta-rendszert, amellyel az adatok közötti esetleges ellentmondások értelmezhetők, és amely háló segítségével az elméleti következtetésekhez az adatokat elrendezhetjük. 31 A magyar vallásszociológia számára is probléma a vallásosság mérése. A kérdés - hasonlóan az „etnicitás" méréséhez, hogy lehet-e objektív számokba önteni a mérhetetlen vallási-kulturális dinamikát? Alapkérdés, ha egyáltalán mérünk, akkor mit és hogyan mérünk? A vallásosság a kérdés feltevésétől függ. Miben hiszünk? Teremtés? Isten? Milyen kritériumokat adunk meg? Pl. a teremtéshez. A másik elméleti alapkérdés - és a néprajz fő problémája a statisztikával -, hogy hogyan lehetne mérni (ezzel azonnal „időtlenné" tenni, azaz mozdulatlanként rögzíteni) és a kultúra állandó változásából kiragadni olyan jelenségeket, melyek nagyon rövid időtávon, akár a következő órában változhatnak? Valamivel egyszerűbb a felekezeti hovatartozás mérése. A keresztelést szokták alapadatként megadni, akkor is, ha valaki nem tartja a hitét, hiszen ez a szentség egyszeri (kivéve az újrakeresztelő mozgalmakat, kisegyházakat) és az egész életen át egy meghatározott egyházhoz kötötten elkísér. 32 Ám a szociológusok is érzékelik, hogy ez a mód sem szerencsés, hiszen a vallásosságot éppen a dinamikájától fosztja meg. Nem lehet egyetlen adathoz kötni a vallásosság mérését például egy olyan, a görög katolikusságot is érintő térségben (Közép-Európa), ahol az elmúlt évtizedekben az újszülöttek legtöbbjét valamilyen felekezethez tartozónak megkeresztelték, de mégsem tartotta sem a család, sem a megkeresztelt gyermek a hitét, sőt megkereszteltsége ellenére ateistának vallotta magát. 33 Éppen ezért a közép és kelet-európai rendszerváltás után a legkülönbözőbb becslések látnak napvilágot a reform országok felekezeti megoszlásáról. A vallási kérdések finomabb megközelítésére ezért bevezették a belső (intrinsic) és külső (extrinsic) vallásosság fogalmát. A belső vallásosság mérésére egyedüli elfogadható technika az önbesorolás. A külső vallásosság árnyalt megkö29. „A nemzeti kisebbségek heterogén szociális struktúrájú népcsoportok, de vagy a modern nemzetállamok kialakulásával párhuzamosan vagy országterület-módosulás (egyesítés, elszakadás) következtében egy idegen államban élnek vagy oda kerültek, valamint az őket körülvevő környezettől eltérő nyelvvel és (általában) vallással rendelkeznek." HECKMANN, Friedrich 1992. 6. 30. Már LÉVI-STRAUS strukturalizmusát is üdvözölték e szempontból. Úgy vélték, hogy a struktúra fogalma lehetővé teszi a mérést, hiszen látszólag matematikai formulák is helyet kaptak az ilyen jellegű etnológiai kutatásokban. BOHANNAN, Paul-GLAZER, Mark (szerk.) 1997. 583. 31. NEIßER, Horst 1970. 106. 32. TOMKA Miklós 1973. 46. 122-135. 33. Adatokat lásd TOMKA Miklós 1988. 2. 113-118.; TOMKA Miklós 1994. 72. 4-5. 329-343.
