Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

CSOMA Zsigmond: „Az bábák babonás füve" (Növényismeret és gyógyítási gyakorlat a középkortól napjainkig)

„De Glecho" Mentha sp., mentát, Mentát, „De Rosa Rosa hortensis sp., kerti rózsát, Roset használták. Abortiv szerként használt növény volt a „De Sabina" juniperus Sabina L, nehézszagú boróka, Gemeiner Sadebaum. Szülés megkönnyebbítésére a a rózsát, a Pistacia sp.-t, pisztáciát, Mastixstrauchot, a Carthamus tinctorius L.-t, sáfrányt, Färber Saflort, a Ricinus communis L.-t, csudafát, ricinust, Wunderbaumot, az Urtica dioica L.-t, nagy csalánt, Große Brennesselt, a Plantago lanceolata L.-t, lándzsás útifüvet, Großblättriger Wegerichet ajánlották, míg füstölésre a „De Stoecade"-nak hívott Lavandula stoechas L.-t, a francia spicát, Stoechaskrautot, amit valószínű a bábaasszonyok használtak s. MELIUS Péter már a Herbárum megírása előtt is foglalkozott a szülő asszonyok kímélésének témakörével, amit 1564-ben megjelent munkája már címében is tükrözött.

39 A gyermekágyban fekvőknek ajánlották a „De Garyophylata" Geum urbanum L., gyömbérgyökért, Benediktenkrautot. A méhlepény, magzatburok vagy a holt magzat elvetéltetésére használt növények voltak a „De Diptamo" Dictamnus albus L., kőrislevelű ezerjófű, Weisser Diptam, „De Aquilegia" Aquilegia vulgaris L., közönséges harangláb, Gemeine Akelei, „De Sinsymbrio" Chrysanthenum balsamita L, balzsamos aranyvirág, Marienblatt, vagy Mentha piperita L., borsosmenta, Pfefferminze, „De Glecho" Mentha sp., menta, Menta. Dajkák és szoptatós anyák teje szaporítására használták a „De Cytizo" Cytisus nigricans L., feketélő zanótot, Schwärzlicher Geisskleet, vagy a Cicer arietium L., bagolyborsót, Kirchererbset, „De Soncho" Sonchus asper L.,vagy a Sonchus oleraceus L., nyúlsalátát, Kohl-Gánsedistelt. „De Spanacia" Spinacia oleracea L., spenótot, Spinat Binetscht, „De Menta" Mentha sp. mentát, Mentát. Kenésre használták a bábák a „De Dipsaco" Dipsacus sativus L., takácsmácsonyát, Gelapte Kordét. Köldökfájás ellen használták és javasolták a „De Hyperico" Hypericum perforatum L., orbáncfüvet, Echtes Johanniskrautot. A fentebbi példákból is jól látható, hogy a középkori gyógyítók mennyi speciális betegségre, rendellenességre tudtak javaslatot adni, ami a füveskönyvek egyik fontos feladata is volt, A növények ismeretét, felismerését és hatóanyagaik tudatos felhasználását jelzik a füveskönyvek említései. Ugyanis nemcsak a recepteket közölték, hanem a növények általános és gyakori felhasználásáról is tudósítottak ezek a széles körben elterjed és ható írások. A hivatásos, mai gyógyszerészet a különböző női betegségekre még napjainkban is ajánlja az alábbi gyógynövény keverékből készült teákat, jelezvén, hogy a csak antiszeptikus hatású, szintetikus gyógyszerek mellett a több évszázada kikísérletezett, megfigyelt gyógynövényeknek is hasonlóan jó hatásuk van. Nem lehet 39. RMK. II. 91.