Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
CSOMA Zsigmond: „Az bábák babonás füve" (Növényismeret és gyógyítási gyakorlat a középkortól napjainkig)
dig ebben az időben az árvácska főleg még vadon nőtt, és a kerti változatának is alig köröm nagyságú kis virágjai voltak. A könyv 10. erkölcsi tanánál szólt a virágról, ezek szerint az árvácska állítólag az emberi mocsoktól megtisztítja a nőket. A fiatal lányoktól elvárta, hogy köszönjenek tisztességesen, illendően viselkedjenek. Nappal táncolhattak a szülők által ismert helyen és időben. A táncos lakodalmi alkalmakkor szemtelenség és tisztátalanság jegye nélkül, nyafogás és rágalmazás nélkül, tisztátalan tánc nélkül süröghettek, foroghattak, de cifraság nélküli ruhában kellett megjelenniük. Bolondos beszélgetést nem folytathattak. Minden földi gonoszságot, erkölcstelenséget és elítélendő emberi tulajdonságot óriási hévvel a bábákra és a kofákra vonatkoztatott, mintha a fiatal lányok megrontói csakis ők lehetnének. Szigorú büntetésül a szem kivájását, a jobb kéz levágását javasolta, mert véleménye szerint jobb, ha csonkán üdvözült valaki, mintha épp tagokkal jut pokolra. Elrettentő szavai, a védtelen lányokat a bajtól, a megesettségtől, a paráználkodástól megvédő, oltalmazó, mondatai az alábbiak szerint sisteregtek a könyvében: „...es esmeretlen gonoszra vezérlő eszközöktul, és visza agot Istentelen, tűzre, auagfegyuer ala való vén kofaktul, és bábaktul, melyec az ártatlan egyigyu szuzeknec iambor gyekezeteket el szoktac fordetani, es mind testi, es lelki szépséges szuzesegektul meg fosztani, atkozot állat nem lehet az tisztátalanságra into vén kófanal, es azért minden kosseg kozot nem egyebec affelec az mirigy halainál, de annal veszedelmesbec. Tudom mit iroc, es azért szükség urunknac intesse, es parancholatia Szerent chelekednunc, Math:5...." A szerző ezáltal is a bábákról és a kofákról alkotott közösségi kép kialakulását, illetve megerősödését, közismertté tételét segítette elő. 37 CSAPÓ József füveskönyve már nem ismeri ezeket a dörgedelmeket, de megjegyzi a gyógyhatásra utalva, mint PÉCHI Lukács is, hogy a mellfájós személyek igyanak árvácska vizet. 38 A középkori bábák által növényekkel gyógyított női betegségek és a mai gyógyszerészettudomány tanácsai Az ókori orvosbotanika DIOSZKORIDÉSZ munkájával érte el a csúcsot. Ő mintegy 716 gyógyító hatásúnak tekintett növényt foglalt össze. A felhasználás módja számtalan formában történhetett: - forrázott vagy kevert italként - pirula formájában - fűszerként, ételízesítőként - füstöléssel - fürdőként - kenőcs-, olajbedörzsöléssel, kenéssel - gőzöléssel. 37. PÉCHI Lukács 1591. 85-85/B. A bábák és a kofák közötti mint az egykor két jellegzetes női foglalkozásra vonatkozó hasonlóságokra és a korai forrásokban egymáshoz szorosan kapcsolódó tulajdonságaikra, említésükre.; Vö. CSOMA Zsigmond 1998. 285-290. 38. CSAPÓ József 1775. 296-297.
