Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KODOLÁNYI János: Néprajzi csoportjaink az ezredfordulón

nek tartja a néprajzi vagy etnikai csoportot, úgy véli azonban, hogy a magyar népi műveltségben annál jelentősebb a szerepük."

26 A néprajzi, valamint az etnikai jelzőjű fogalom használatát a következőképpen indokolja: „A néprajzi jelzőt kategóriának jellemzésére mi itt elsősorban etnohistoriai (néptörténeti) értelmezésre gondolva használjuk, ellentétben a magyar szakirodalom eddigi általánosnak mondható gyakorlatával, amely jóval szélesebb értelemben mindenfajta népen belüli csoportra alkalmazta. Szinonimaként gyakran használatos az etnikai csoport megnevezés."

27 A két kifejezést azonos értékűnek tartja. Az etnikai csoportban nem lát sem idegen nemzetiségű, sem a magyarságtól elütő származású közösséget. A néprajzi csoport és a népi műveltség viszonyát a következőképpen értelmezi. „A 'néprajzi csoport' fogalom elkülönítése alapjául a tudati kritériumot választottuk, de egyáltalán nem tagadjuk a kulturális meghatározottságot sem, hiszen a csoportok formális jellemzőinek műveltségalakító ereje közismert. Azonban mindeddig nem derült fény arra, hogy az általunk néprajzi csoportoknak értelmezett közösségek kultúrája különállásuk következményeként milyen mértékben integrálódott."

28 Használja az etnokulturalis csoport fogalmát is, néprajzi vizsgálat eredményeként. Nem tekinti valós csoportnak. Viszonylag új fogalomnak látja. A lehetséges vizsgálatok korlátozottsága miatt az etnokulturalis csoportok létét akkor fogadja el, ha „más szempontú, elsősorban történeti aspektusú kutatások is megerősítik."

29 Az etnokulturalis csoportot nem azonosítja a néprajzi csoporttal. Lehetségesnek véli, hogy bármelyik néprajzi csoportról a kutatás kideríti, etnokulturalis csoport is.

30 KÓSA László foglalkozik a táji csoportok kérdéseivel is, e csoportok alapját kisebb-nagyobb táj adja. Elválasztja a népi tájszemlélettől a földrajzi gondolkodást, hiszen a földrajztudomány nem igazodott mindig a hagyományos tájfelosztáshoz. Véleménye szerint a „nagy múlt, a kisebb és nagyobb tájak erős jellege meghatározó a táj népességére és annak műveltségére is. A táji keretek feltétlenül alapot nyújtanak a kultúra integrációjára, jelenségek és jelenségcsoportok nagyfokú sűrűsödésére, így a földrajzi tényezők determináló szerepe közismert a néprajzi kutatásban."

31 A táji csoportot átmeneti kategóriának, megközelítési lehetőségnek tartja, s úgy látja, szorosan kapcsolódik az etnikai vagy néprajzi, illetve etnokulturalis csoport fogalmához. Bizonyosnak ítéli, hogy vannak olyan táji csoportok, amelyeknek valaha fejlett népi öntudata volt. Példaként az Őrségre, Hétfalura, Torockóra, Székre gondol.

32 Mind VISKI Károly, mind FILEP Antal és KÓSA László tanulmányában rövidre fogott tájékoztatás található etnikai, néprajzi csoportjainkról, vidékeinkről. Leginkább éppen az hiányolható, hogy vajmi csekély kulturális jelenséget mutatnak be, 26. KÓSA László 1975. 42. 27. KÓSA László 1975. 42. 28. KÓSA László 1975. 43. 29. KÓSA László 1975. 45. 30. KÓSA László 1975. 45. 31. KÓSA László 1975. 49. 32. KÓSA László 1975. 50-51.