Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

GILYÉN Nándor: A magyar népi építészet változása (integrálódás) a 20. században

1, kép. Magyarpolány (Veszprém m.), Táncsics u. 25. ép. 1891. A későbbieket előkészítő változás a tüzelőberendezések és a füstelvezetés átalakulása. Ha a régi kemence, kandalló még egy ideig meg is marad, rakott takaréktűzhely kerül mellé, később vaslemezből készült gyári „sparherdet" vásárolnak.

15 Új ház hagyományos füstelvezetéssel már inkább csak elmaradott vidéken épül (ott is már az ezek közül legfejlettebb szabadkémény, amely az Alföld felől régóta terjed), gyakori még a korszerű füstelvezetéshez átmenetet képező mászókémény. Az új házakban azonban már általában sípkéményt találunk. Talán ebben az időszakban a legnagyobbak viszont az egyes tájak közötti különbségek. A központokhoz közeli, a gazdaság vérkeringésébe könnyen bekapcsolódó, és/vagy a mezőgazdasági termelés szempontjából jó adottsággal rendelkező vidékekre jellemzők elsősorban a fent elmondottak, míg máshol a 19. század első felének viszonyai konzerválódtak.

16 Az 1914-1950-ig tartó második szakasz Az első szakasztól leginkább a gazdasági fejlődés lendületének megtörése és a műszaki és esztétikai minőség romlása különbözteti meg. A gazdasági életben a háborúk (különösen a második világháború) pusztításai, az első háború utáni, tri15. ZENTAI Tünde 1995.; SABJÁN Tibor 1995. 16. Az előbbire jó példa a Bácska és a Bánság, az utóbbira Göcsej (Vö. BÍRÓ Friderika 1998. 38.)