Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GILYÉN Nándor: A magyar népi építészet változása (integrálódás) a 20. században
A népi építészet változását befolyásoló legfontosabb tényezők (különös tekintettel a 20. századra) 6 Társadalmi és politikai változások Ezek közül témánk szempontjából elsősorban a saját korukat legalább egy évszázaddal túlélő feudális hagyományok, kötöttségek tényleges és tudati elhalása, a polgári társadalom kialakulása, a társadalmi és a földrajzi mobilitás ezzel is szorosan összefüggő növekedése, 7 a falusi agrárnépesség számának eleinte csak százalékos, majd abszolút csökkenése jelentős. A vázolt általános folyamatnak sajátos hazai illetve kelet-közép európai jelensége többek között a század elején a kivándorlás és a kivándorlók egy részének hazatérése, a két világháborúban a katonakötelesek „világlátása", a földreform, majd a mezőgazdaság kollektivizálása, napjainkban pedig a piacgazdaság gyors térhódítása. Gazdasági változások Az ipar fejlődése, a tömegtermelés a 19. századi kezdetek után a 20. században a termékek árának olyan csökkenését eredményezte, hogy azok a falusi lakosság általában kedvezőtlenebb anyagi szintjén is elérhetővé váltak. Külön ki kell emelni ezzel kapcsolatban a közlekedés és a szállítás, valamint az infrastruktúra (lényegében a falu közműellátásának) fejlődését. Átalakul a mezőgazdasági termelés is, egyre inkább ipari jellegűvé válik, számtalan gépi eszközt használ, ami részben a falu foglalkozási szerkezetét is megváltoztatja. A gazdaság változását áttekintve arra a megállapításra jutunk, hogy ezen belül különösen a technikai fejlődés az a tényező, amelynek a 20. századi építészet fejlődésében általában, és ezen belül a népi építészet integrációjában meghatározó szerepe van. A kultúra változása A kulturális javak - legalábbis azok alacsonyabb szintjén - köztulajdonná válnak, elsősorban a tömegtájékoztatásnak köszönhetően. Ez a tény nagyban hozzájárul a városi és a falusi kultúra közötti különbség csökkenéséhez, gyakorlatilag a 6. E tényezők részletes tárgyalása külön tanulmányt igényelne, itt a terjedelem adta korlátok miatt csak rövid összefoglalásukra van lehetőség, a jegyzetek mellőzésével. Itt csak két általános jellegű művet emelünk ki: KULCSÁR Viktor (szerk.) 1976., ENYEDI György 1980. 7. ANDORKA Rudolf 1979. A mobilitással kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy van egy ellenkező, az integrálódást fékező hatása is (bár ez az előbbinél sokkal kisebb jelentőségű). A vállalkozó szellemű, tehetségesebb rétegek ugyanis ma könnyen elhagyják a falut. Ezért tapasztaljuk azt, hogy a hagyományos népi építészeti emlékek legtöbbször öreg, vagy más szempontból elesett egyének tulajdonában vannak. Ennek következtében a falusi építészet integrálódási folyamata lelassul.
