Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KODOLÁNYI János: Néprajzi csoportjaink az ezredfordulón

tett észrevételében azt írja, hogy „az etnikai csoport elnevezés inkább a múltra érvényes, de nem világos, hogy a 'néprajzi állapot' itt kulturális vagy biológiai tartalmat jelent-e inkább."

7 Fejtegetései végére hagyta „a kulturális hasonlóság problémáját, amelynek tisztázása a néprajzi vizsgálat feladata és ez kizárólag néprajzi kutatással igazolható. Ún. etnikai csoportjaink legtöbbje létének bizonyságául meg szokták említeni a kulturális azonosságot, a szomszédoktól való eltérést. Ezek a bizonyosságok - még akkor is, ha legtöbb esetben nemcsak hipotetikus értékűek lennének - csak akkor tekinthetők elég szilárdaknak, ha nemcsak az egész magyar nyelvterületen, hanem tágabb környezetben is igazolhatóan tényleges sajátosságok s nem tájékozatlanságból származó föltételezések."

8 A feladatokat eképpen fogalmazza meg: „Az ember és a magyar megismerését célzó vizsgálat közvetlen anyaga a kultúra, s ezért a kiinduláspont nem lehet más, mint a közvetlen anyag. A magyarságon belül kimutatható táji csoportokat mi sem határolhatjuk el más módon, mint a néprajzi anyag alapján. A tárgyi, szociális és szellemi kultúra jelenségei döntik azt el elsősorban, hogy néprajzi szempontból milyen táji tagolásról beszélhetünk. Természetesen figyelembe lehet venni földrajzi, történeti, nyelvi stb, tényezőket is, a szintézisnél ez elengedhetetlen, de az etnográfus adja hozzá azt a speciális ismeretét, amit más nem adhat."

9 GUNDA Béla a debreceni egyetem néprajzi intézetében a kultúra integrálásáról, valamint differenciálódásáról rendezett konferencia bevezető előadásában foglalkozott az etnikai csoportok kérdéseivel. Hangsúlyozza, hogy „az etnikai csoport történeti képződmény, amelynek a jellege, alkata folyamatosan változik. Az állandóság kulturális jegyeit egyetlen etnikai csoport sem viseli magán. Elsősorban a gazdasági és társadalmi struktúra változása következtében új elemek akkumulálódnak, és a régiek szelektálódnak"

10 Az etnikus csoport meghatározásáról szólva megállapítja, hogy „nem egyenlő valamilyen kultúra regionális elterjedésével." ... „egy kultúrán belül csak olyan sziget, amelyen az elemek szembetűnően kidomborodnak, amelyen jellegzetes elemek alakulnak ki. Egy kultúra keretében számtalan kisebb vagy nagyobb etnikai csoport jöhet létre, amelyek jellegzetességei könynyebben oldódnak fel, mint a regionálisan is meghatározott kultúra egésze."

11 „Tudomásul veszi, hogy a kultúrák sem térben, sem időben, sem gazdasági rétegek, sem társadalmi csoportok esetében élesen nem választhatók el egymástól. A kultúrák között nem határvonal van, hanem széles átmeneti övezet, amely éppen azt jelzi, hogy az elemek mennyisége, funkciója, értéke megváltozott, új típusok vannak kialakulóban, és mások az integráció feltételei."

12 Úgy ítéli meg, hogy a mai parasztok kultúrájának alkatát, valamint stílusát a szocialista építésből eredő integrációs folyamatok határozzák meg. Főleg az ideológiát tekinti integráló tényezőnek. A véleménye szerint már a termelőszövetkezeti mozgalom integráló hatása előtt 7. BARABÁS Jenő 1958. 19. 8. BARABÁS Jenő 1958. 25. 9. BARABÁS Jenő 1958. 26. 10. GUNDA Béla 1963. 9. 11. GUNDA Béla 1963. 9, 12. GUNDA Béla 1963. 11