Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BÁRTH János: A szállás alakváltozatai (Magyar parasztok határbeli tartozéktelepülései a Kárpát-medencében)

A SZÁLLÁS ALAKVÁLTOZATAI Magyar parasztok határbeli tartozéktelepülései a Kárpát-medencében BÁRTH JÁNOS A 20. és a 21. század fordulójának magyar köznyelvében a tanya szó magányosan álló határbeli lakóházat jelent a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, udvarral, rakodóterülettel. A 20. század közepe előtt az épített tanyához kisebb-nagyobb parasztgazdaság is társult, de a 20. század második felének gazdaságpolitikai forgószelei a parasztgazdaságot elsodorhatták a lakóhely szerepben fennmaradt tanya mellől. Azt mondhatjuk, hogy a tanya kifejezés napjainkban szórványtelep értelmű. Hozzátapad az állandó lakottság, illetve, ha elhagyott, vagy megváltozott funkciójú tanyáról van szó, a hajdani állandó lakottság képzete. A tanya legtöbbször olyan magányos emberi telep, amely falusi és városi belterületek szigetszerű települési foltjai között húzódó, nagy kiterjedésű szórványtelepülés telephálózatának alapegysége. A 20. század végi magyar köznyelvvel ellentétben, a 20. század első felének tudományos néprajzi szóhasználatában a tanya elsősorban tartozéktelepülést jelentett. Ez jórészt a tartozéktanyák világát felfedező GYÖRFFY István írásainak hatásával hozható kapcsolatba.

1 Nagy igyekezettel, de kissé anakronisztikusán erőltette az efféle szóhasználatot ERDEI Ferenc.

2 A köznyelvitől eltérő tanya jelentés tudományos nyelvbeli hosszú fönnmaradására azért nyílt lehetőség, mert a szórványtelepülési alapegység jelentésű tanyáról viszonylag későn és kevés szó esett a néprajzi irodalomban, másrészt a halászati műszóból települési műszóvá fejlődött tanya szó jelentésének hosszú ideig fontos eleme volt az ideiglenes tartózkodás, az átmeneti megszállás, a „tanyázás" kifejezése. A 20. század második felében az Alföld területén a régies használatú tartozéktanyák végképp eltűntek. A 20. és a 21. század fordulóján létező tanyák óriási többsége farmtanya, vagyis gazdájának egyetlen és állandó lakóhelye.

3 A korábbi gyakorlattal ellentétben, a tanya témaköre iránt érdeklődő néprajzkutatók pedig jobbára a farmtanyák tanulmányozásával érik el kutatói ambícióik teljesülését. Következésképp, a néprajz tudományos szóhasználatában is lassan kikopik a tanya szó jelentéséből a tartozéktelepülés tartalmi és hangulati eleme. 1. GYÖRFFY István 1910.; 1943. 2. ERDEI Ferenc 1942. 18-19. 3. Nem foglalkozunk itt a motoros közlekedés lehetőségeit kihasználó neotartozék gazdasági telephelytanyákkal és az üdülőszerű hobbitanyákkal.