Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok
szociálantropológusok sokkal jobban beilleszkedtek az általánosabb antropológiai elméletekbe. Ez a váltás azonban nem annyira az antropológusoknak, hanem az 1989-1990-es nagy korszakváltásnak volt köszönhető, amely fellendítette az USAban és Európában a Közép-Kelet-Európa iránti érdeklődést. Érdekes azonban, hogy amíg a magyarországi kisebbségeknek a szociálantropológiai irodalma szinte minimális, addig a magyarországi cigányság kiemelt szerepet kapott. 66 A cigányság bemutatását alaposabban sem VÁSÁRY Ildikó sem pedig Peter BELL nem végezték el, annak ellenére, hogy mindketten felfigyeltek a vidéki magyar-cigány, együttélés visszáságaira. Munkásságukban azonban jelentősen nem, inkább csak árnyaltabban ismerhetjük meg a falusi együttélés részleteit, annak sajátosságait, amely kisebb-nagyobb sikerrel megjelenik abban a néhány tanulmányban is, amelyet a magyar-zsidó együttélésről publikáltak a kutatók. 67 Sajnos ezeknek a kutatásoknak az eredményeit, éppen hézagosságuk és talán tapogatózásuk miatt is, csak más, főleg a magyar kutatásokkal egyetemben lehet igazán használni. Míg azonban a magyarországi néprajz-folklór kutatók főleg magyar nyelven publikálnak, addig a magyarországi cigányközösségek szociálantropológiai kutatása majdnem egy személyben Michael STEWART angol nyelvű műveiből ismeretes. 68 STEWART főműve az 1984-86-ban Magyarországon végzett doktori terepmunkájának eredményeképpen megvédett 1988-as disszertációja. Ebből született magyar nyelvű Daltestvérek 69 és az átdolgozott, Amerikában kiadott könyve Time of the Gypsies. 70 Senki sem írt STEWART előtt a cigányság problémáiról ilyen alaposan és naprakészen: STEWART „szocialista" cigányainak munkaethosza, alkoholizmusa, nemi szerepeik, és lóvásárlásaik, valamint filmbeli megjelenítéseik egyediek és emberközeliek. STEWART 1997-es nagy tanulmánykötete talán az első (egyben utolsó?), amelyben a magyarországi cigányok államszocialista helyzetét egy, az első kézből való, helyszíni kutatásból ismerhetjük meg. Mint STEWART írja, könyve egyszerre reprezentáció és ellenreprezentáció. 7 ' Nyilvánvaló, hogy a romák és a gádzsók (nem roma lakosság) közötti kapcsolat kétirányú; mindkét csoport ellenszenvvel viseltet a másik iránt. Azonban az antropológus tanulmánya is ennek - a reprezentáció és ellenreprezentáció - csapdának van kitéve. Tény és igaz, amit a szerző ír: „Amióta cigányok élnek Európában, szenvedtek a nyomortól, az elszigeteléstől és a gyűlölködéstől". 72 Ez nyilvánvaló is volt, de ez az ábrázolás így csak egyoldalú, hiszen a cigányság bizonyos rétegei (zenészek, mulattatók, kereskedők stb.) sokkal jobban tudtak alkalmazkodni és beilleszkedni a gádzsók társadalmába, és elfogadni értékeit, úgy, hogy sajátjaikat is meg tudták őrizni. Ez a szimbiózis talán nem mindig az ellenszenvet és gyűlöl66. KÜRTI László 1997d. 67. Lásd például SOZAN, Michael 1986a. 68. STEWART Michael 1989.; 1990.; 1993a. 69. STEWART Michael 1993b. 70. STEWART Michael 1997. 71. STEWART Michael 1997. 17. 72. STEWART, Michael 1997. 4.
