Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok

Lehet, hogy ez a kiélezett polémia volt az oka annak, hogy több szót kapott a másságon belül a nemiség kutatása. Ennek valós oka még talán abban is kereshető, hogy főleg az angolszász szociálantropológia paradigmaváltása előtérbe hozta a nemiségkutatást és feminista antropológiát. Visszatekintve a korai monográfiákra, azt kell mindenképpen kihangsúlyozni, hogy az államszocializmus utolsó évtizedeiben végzett kutatások igen vegyes eredményeket hoztak. A Magyarországon végzett terepmunkák eredményei mintha eltörpülnének a sokkal fontosabbnak ítélt és az antropológiai köztudatban népszerűbb mediterrán (spanyol, olasz, görög), vagy balkáni kutatások mellett. A csekély számú magyarországi monográfiák talán ritkaságukból kifolyólag ezért sem tudtak komolyabban hozzászólni az antropológiai domináns vitákhoz. Itt csak az erdélyi magyarság helyzetének vitáját lehetne, amely SOZAN Michael (1938-1987) és a massachusetts-i egyetem antropológiai tanszékén működő romániai kutatócsoport között történt,

43 de mint említettem ez sem fejlődött tovább. Eltekintve az egyetlen szerkesztett kötettől,

44 lényegében csak öt nagyobb antropológiai monográfia áll rendelkezésünkre. Ezek egytől egyig a szocialista társadalom antropológiai helyzetjelentései. Időrendi sorrendben ezek a következők: HANN Tázlár kötete (1980), BELL kötete (1984), VÁSÁRY (1987), valamint LAMPLAND tanulmánykötete (1995). Kicsit kilóg ebből a sorból Susan GAL, akinek kötete Language shift (1979) egy burgenlandi szociolingvisztikai kutatás eredménye. Mivel azonban burgenlandi magyarok nyelvhasználatáról szól, mindenképpen ide tartozik, hasonlóan SOZAN Michael korai munkáihoz.

45 Ide kell sorolnunk még HOLLOS Maridát is, aki a Brown Universityn dolgozik, és az 1970-es 80-as években végzett terepmunkát Magyarországon, s bár teljes monográfiát nem írt, de egy-két alaposabb tanulmányban kifejtette kognitív-pszichológiai antropológiai nézeteit az oktatással és a kollektivizálással kapcsolatosan.

46 Nyilvánvaló, hogy egy generációs váltásról is van szó, hisz SOZAN, GAL, HOLLOS és HUSEBY-DARVAS már azt az emigráns magyar elitet is képviseli, akik az 1956-os emigráció után nevelkedett fel és szerezte meg diplomáját Amerikában. Míg azonban ezek a magyar származású kutatók Amerikában, addig VÁSÁRY Ildikó és Chris HANN Nagy-Britanniában fordul magyar téma felé. SOZAN, GAL, HANN, és BELL mindnyájan az 1970-es években végeztek terepmunkát, HUSEBY-DARVAS, LAMPLAND és KÜRTI pedig már az 1980-as éveket kutatták. Ezek az eredeti terepmunkák segítettek aztán abban, hogy a kutatók további elemzéseiket is ezekből a személyes élményekből írják. Érdekes és figyelemre méltó azonban, hogy míg HANN több tanulmányban foglalkozik a magyar agrártársadalom átalakulásával a posztszocialista periódusban,

47 addig BELL magyar témában egyetlen egy cikket sem írt monográ43. SOZAN, Michael 1977a. 44. HOLLOS, Marida-MADAY Béla 1983. 45. SOZAN Michael 1974.; 1976.; 1977.; 1985. 46. HOLLOS, Marida 1980.; 1982.; 1983. 47. HANN, Chris 1990.; 1995a.; 1996,