Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
SIPOS János: Magyar népzenei kutatások a törökség között
pos ismerete segítségével lehet megállapítani, mi a sajátosan magyar, illetve mi az, ami közös vagy eltérő a különböző népek hagyományaiban. Ezt a nagy jelentőségű munkát a trianoni békeszerződésig folytatta, amikor is az elcsatolt területeken végzett gyűjtőmunka ellehetetlenült. Magyarlakta területen 1918 után lényegében már nem gyűjtött. Összesen mintegy hatezer magyar dallamot vett fel, és jegyzett le szövegestül, 5 megírta alapvető könyvét A magyar népdalt, megalkotta az Egyetemes Gyűjteményt, és a dallamok egy részét zeneműveiben is felhasználta. 6 Ugyanakkor intenzíven érdeklődött a rokonnépek és más népek zenéje iránt is. 1913-ban Észak-Afrikába utazott, ahol a Biskra-vidéki oázisok élő arabok népzenéjét tanulmányozta, 1919-ben kárpát-ukrán népdalokat gyűjtött a Felvidéken, 1929-ben pedig a szovjetunióbeli turnéja során meglátogatta a leningrádi fonogramm-archívumot. 1924-ben közölt három cseremisz népdalt, melyek kvintváltó-ötfokú stílusát a magyar népdalokéhoz hasonlította/ és 1934-ben összehasonlító tanulmánya zárószavában leszögezte: „Az összefüggés a magyar pentaton anyag és a cseremisz anyag közt kétségtelen". 8 Akkora jelentőséget tulajdonított ennek az anyagnak, hogy elkezdett oroszul tanulni, és gyűjtőútra készült a volgai cseremiszekhez. Noha, mint tudjuk, a trianoni békeszerződés után abbahagyta a népdalgyűjtést, ez a téma később is foglalkoztatta, 9 sőt a kutatást a törökség felé is ki akarta terjeszteni. Álláspontját így foglalta össze: „...mikor hozzáfogtunk a munkához, az a benyomás vált bennünk uralkodóvá, hogy ... a pentaton stílusnak az eredete ázsiai, és az északi törökségre mutat. ... Olyan magyar dallamokon kívül, amelyek cseremisz dallamok változatai, olyan magyar dallamokat is találtunk, amelyek Kazan környékéről való északi-török dallamok változatai. Nemrég megkaptam Mahmud Ragib Kösemihalnak ... »A török népzene hangnemi sajátságainak kérdése« című könyvét, és ott is találtam néhány ilyenfajta melódiát. ... Nyilvánvaló, hogy minden ilyenfajta dallam egyetlen közös forrásból származik, és ez a forrás a központi régi északi-török kultúra." 10 Vagy ahogy később írja: „Finnugor-török hasonlóságokat először a Volga táján élő népek irányában kerestem, és onnan kiindulva végül Törökország irányában." 11 BARTÓK 1936-ban Törökországban gyűjtött, és a gyűjtött anyagról egyebek között megállapította, hogy „mintegy 20%-a meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamokkal." 12 5. BARTÓK Béla 1923.; 1935.; 1967.; 1959.; 1970. 6. Lásd a Gyermekeknek vagy a Mikrokosmos sorozat számos darabja. 7. BARTÓK Béla 1924.; még BÖI 267. A cseremisz dallamok hangsora akárcsak a hasonló magyar dallamokéhoz ia-pentaton, szerkezetük azonban a magyarban jellemző A 5 B 5 AB helyett ABA 5 B 5 . 8. BARTÓK Béla 1935.; BÖI 429. 9. Ahogy ez olvasható például a török gyűjtése előszavában. 10. BARTÓK Béla 1936. 11. The Etude, 1941. február. 12. SAYGUN A. A. 1976. Introduction - Conclusions.
