Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban

Egy értelmiségi emlékezete szerint az 1960-as évek elején Kövenden egy halottbúcsúztató versben hangzottak el a következő sorok: Mondja meg a mennyországban, Hogy itt kollektív gazdaság van. Aranyosszentmihályról egy halottbúcsúztató vers került elő.

33 A halott fiatalon hunyt el, kórházi műtét során. Az adatközlők szerint az 1960-as évekig a temetésen PÁLFI Zsiga „szónokolt".

34 Aranyosegerbegyen versben történő halottbúcsúztatásra nem emlékeznek. A temetésen a falu dalárdája énekel, s az énekkar egy tagja emlékbeszédet mond.

35 Aranyosgerenden egy, Gerendkeresztúrról a faluba költözött nő ír búcsúztató verset.

36 Aranyosrákoson Makó Sanyi cigányprímást szokták meghívni a temetésre hegedülni. Halottbúcsúztató verset is írt, hegedűkísérettel adta elő. Halála után a halottbúcsúztatás elmaradt.

37 Csegezben az 1940-es években FERENCZI Ferenc unitárius énekvezér írta meg és adta elő a halottbúcsúztatót. A faluból való távozása után megszűnt a búcsúztatás.

38 Felvincen az utóbbi időben nem búcsúztatják a halottat. A munkaviszonyban lévő férfi temetésén viszont a vállalat egyik alkalmazottja megemlékezik a halottról. „A gyáristákhoz kijön a főnök s az felolvassa a munkahelyiről. Egy megemlékezés formába. Elbúcsúztassa a kollégáktól, s a munkahelyén hogy volt." (KISS Albertné NAGY Irén sz. 1919) Bágyonban az 1915-1967 közötti időszakból öt búcsúztató vers került elő. A szerzők CSÉP Titi, CSÍKI József és FERENCZI Ferenc. Ez utóbbi a templomban orgonakísérettel adta elő a verset.

39 Várfalváról az 1912-1979 közötti időszakból 15 halottbúcsúztatóvers bukkant fel. A legkorábbi szöveg szerzőjének neve ismeretlen. Feltételezhetően VINCZE János egyszerű fazekasmester volt, aki az emlékezet szerint a temetőben olvasta fel a verset.

40

1917-ben a fronton elhunyt fiatalember emlékére „hű bátya - ki jelenleg rokkant katona - DÉNES Lőrincz" írt verset. Az 1950-es években CSEGEZI Ferenc tanító szerkesztette meg a halottbúcsúztató verseket. 1959-ben az unitárius egyház a faluban született PÁLFI J. Dénest hívta meg kántornak. A kántori teendőkkel együtt a halotti búcsúztatók írását és orgonakísérettel való előadását is átvette. Élete alakulásáról a következőket tartotta fontosnak elmondani: „1936-ban születtem. Hét osztályt végeztem. Öreg szüleim voltak, nem tudtam menni továbbtanul33. A szöveg egy tanuló átírásában ŐSZ Ilona tanárnő gyűjteményében maradt fenn. 34. DÉZSI Mózes közlése. 35. SZÁSZ Lajos közlése. 36. SZABADOS Miklós közlése. 37. BÁLLÓ Jenő közlése. 38. MAGYAROSI Lőrinc közlése. 39. CSÉP Miklós és Anna közlése. 40. PÁLFI J. Dénes közlése.