Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban
Minthogy a halottbúcsúztatóról az utóbbi időben két összefoglaló munka is napvilágot látott, megállapításaikat fölöslegesnek tartjuk részletesen idézni. 18 Csupán azt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy a legtöbb halottbúcsúztató vers Erdély területéről áll a kutatás rendelkezésére. Közöttük vannak az utóbbi évtizedekben készült szövegek is. 19 A KRÍZA Ildikó által említett Kalotaszeg és Gyimes mellett az irodalom előbb Nyárádmente, 20 utóbb Szilágyság, 21 Marosszék 22 és a Bánság 23 területéről is jelezte a szövegtípus ismertségét. Erdélyben a versek megírása az énekvezér mellett a népi költők önként vállalt feladata. 24 A saját kedvtelésből írott versek mellett széles társadalmi igényt fednek le, Verseik között van életkép, episztola, glossza, travesztia, paszkvillus, elbeszélő költemény, ima, emlékvers, elégia, dal, szerepvers, köszöntő, epitáfium. A versek különböző alkalmakkor kerülnek bemutatásra keresztelő, lakodalom, nyugdíjba vonulási ünnepség, templomi, iskolai, óvodai műsorok, komemorációs ünnepségek alkalmával. BÁRÓ József városfalvi (Udvarhely) unitárius lelkész (1892-1980) mintegy 600 halottbúcsúztatót írt. KOCSIS Sámuel maksai (Háromszék) református lelkész (sz.1911) szintén versben búcsúztatta híveit. KISS Dániel (sz. 1924) mezőkeszüi (Mezőség) földműves 1947 óta ír búcsúztató verseket. Az első versének születésére így emlékezik vissza: „Egy fiatalembert elütött egy orosz autó. 26-27 éves vót. Meghalt. Hazahozták 1947-be. S akkor az egész falu bánta, búslakodott a fiú után. A testvéremmé diskuráltunk este hatig. Itt ahogy ültem az asztalnál, akkor...írtam egy verset. S akko mondtam, hogy meghallgatják, mit írtam. Mondják, hogy igen. Hogyha én lennék a lelkipásztor, hogy prédikálnám el ezt a fiatalembert. S áztat én leírtam versbe. Akkor az öregasszony azt mondja, te, nagyon szép, amikor a tiszteletes úr elvégzi a szertartást, akkor mondd el a verset. Akkor úgy is lett. Má akko pont elhíttak vőfélynek. Akko olyan formán vót a temetés. Vőfik vótak, leányok szépen feőtözve feketébe, úgy kísérték ki a temetőkertbe. E vót az első. Nos, azután hogyha meghalt egy másik fiú, akko má úgy hittak, mind a papát. S aztán így kezdődéit." Verseit általában mások szavalták el a temetésen. Néhány éve füzetbe gyűjti alkotásait. 18. KRÍZA Ildikó egy felsőnyéki kántorcsalád három egymás utáni generációba tartozó tagjainak halottbúcsúztató termését tekinti át. KRÍZA Ildikó 1993b; BARTHA Elek négy reprezentatív gömöri kántor repertóriumát elemzi. BARTHA Elek 1995. 19. KRÍZA Ildikó 1993. 12. 20. GÁL KÁLMÁN 1895. 21. VIRÁG Magdolna 1994. 53-56. 22. NAGY Ödön 1992. 57-58. Itt idézzük NAGY Ödön Maros megyei, az 1990-es években végzett felmérésének azon adatait, amelyek a búcsúztató iránti ma is meglévő igényt jelzik. A kutatott 32 gyülekezet közül 14-ben név szerint, 18-ban pedig nem név szerint búcsúztatnak. A megnevezettek között olykor 50-120 személy is szerepel. 23. MAGYARI Etelka 1999. 24. 1999-ben Kicsiny dalaim címmel közöltem válogatást az erdélyi népi költők verseiből. (Keszeg Vilmos 1999.) A szerzők közül többen, BÁRÓ József, HÁTSZEGI Dénes, KISS Dániel, KOCSIS Sámuel, SZOMORÚ Miklós rendszeresen írtak halottbúcsúztatót. A kötet a gyűjtés során egybegyűlt versek kis részét tartalmazza. A teljes korpusz a Kriza János Néprajzi Társaság archívumában olvasható.
