Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban

SZÖVEGTÍPUSOK, SZÖVEGFUNKCIÓK ÉS ÍRÁSHASZNÁLAT AZ ARANYOSSZÉKI TEMETÉSI SZERTARTÁSBAN KESZEG VILMOS A korábbi íráskutatás az írást technikaként, a magas kultúra sajátosságaként kezelte. Kutatása ezért is került át szinte kizárólagosan a paleográfia, az irodalomtörténet, utóbb a filozófia

1 körébe. Elsődleges kérdésként az alfabétizáció, valamint az írott szövegek irodaimiságának (stílus, lexikon) vizsgálata vetődött fel. A folklór szinte kizárólagosan oralitásként definiálódott, s kutatásának körében gyanússá, kerültté vált mindaz, ami írott formával rendelkezett, s az írott kultúra hatásának minősült.

2 Irodalomkutatás és folklórkutatás szinte napjainkig olyan mereven határolja be kutatásterületét, hogy társadalmi csoportok kultúrája, illetve a kultúra bizonyos területei tudatosan vagy akaratlanul lefedetlenül maradnak. Illetve, mechanikus módon bizonyos szociális csoportok vagy kizárólagosan a magas vagy a népi kultúra hordozóinak minősülnek. A kutatásnak valójában kétfelé kell ágaznia. Egyrészt, az orális és az írott, valamint a népi és a magas kultúrát egyenrangúnak elfogadva elfogulatlanul vizsgálni kell kölcsönhatásukat, párhuzamos jelenlétüket, „határukat". Másrészt pedig az írás mint cselekvés, viselkedés antropológiai vizsgálata szükséges. A produktummal egy időben vizsgálni kell azokat a motivációkat, attitűdöket, mechanizmusokat, amelyek az írás során aktivizálódnak, s amelyek a szöveg láthatatlan, implicit jelentését képezik. Illetve, a másik oldalon az írott szövegek használatának „rutinja" vár feltárásra.

3 Magam az utóbbi években a téma különböző aspektusainál időztem el. Olyan kérdésekre igyekeztem választ keresni, mint: hogyan szerveződik át, tágul ki egy egyén élettere a levelezés hatására,

4 hogyan épül be az írás mint cselekvés egy egyén életébe, illetve milyen tárgypopulációba szerveződnek környezetében az írott szövegek,

5 milyen funkciói vannak populáris környezetben az írásnak és az írott szövegnek.

6 Az írás képei címmel pedig kiállítást szerveztem az írott szöveg vizualitásának szemléltetésére.

7 1. DERRIDA, magyar nyelven: NYÍRI Kristóf-SZÉCSI Gábor 1998. 2. Az alfabétizáció mint civilizáló aktus kutatása: ORTUTAY Gyula 1962.; MÉSZÁROS István 1972.; TÓTH István György 1996. 3. Hasonló kérdéseket érint: MARTIN, Henrí-Jean 1996. 4. KESZEG Vilmos 1996. 5. KESZEG Vilmos 1998. 6. KESZEG Vilmos 1997. 7. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság székháza, 1999. november.