Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón

tus fogalmát vizsgálja a törzsi társadalmakban, a jogi antropológia irodalmát gazdagítva. 33 Munkáiban MALINOWSKI a jogi folyamatok közösségi jellegét hangsúlyozza, GULLIVER pedig e gondolat jegyében a társadalmi ellenőrző folyamatok működését vizsgálja például az öröklési rendszerekben, továbbá az önkormányzatokban. POSPISIL tanulmányai a jogon kívüli konfliktusmegoldó rendszerekkel foglalkoznak, GEERTZ pedig a kulturális antropológia más területeihez hasonlóan a jogi antropológiát is elsősorban a strukturalista-funkcionalista elemzések történeti kulturális összefüggésekben való alkalmazásával gazdagítja.

34 A kutatások részeredményeit Laura NADER összegzi, akinek tudományszervező tevékenysége révén a jogi antropológia az USA-ban a hatvanas években komoly fejlődésnek indul. NADER a kutatás célját a jogi intézmények, szabályok, elképzelések társadalmi élet keretei közötti funkcionálásának minél jobb megértésében, annak minél alaposabb megismerésében látja, a társadalmi folyamatok és a folyamatként értelmezett jog kölcsönhatásának, e kölcsönhatások következményei vizsgálatában.

35 Hangsúlyozza, hogy a jog nem egyszerűen társadalmi életkeret, hanem egy folyamat. A jogi antropológia tárgyának NADER éppen a jog folyamatvoltának, e folyamat a társadalomban elfoglalt helyének, a folyamatban részt vevők és kapcsolataik, a konfliktusmegoldási módok kiválasztása törvényszerűségeinek vizsgálatát tartja. A jogi antropológia szemléleti sajátosságának pedig azt tekinti, hogy a háttérben meghúzódó szabályokat és viselkedési modelleket tárja fel, a belső struktúrára figyel, a személyek hálózatára összpontosít, s középpontjában az etnikai csoport fogalma áll. Módszerként a kiterjesztett eset módszert, az elbeszélt esetet (memory cases), az összekapcsolódó esetek sorozatát (= jogi folyamat = társadalmi folyamat), az esetleírásokat, az interjút, az összehasonlítást (szinkron vagy diakron) alkalmazza. A kulturális antropológia hagyományos kutatási területének szűkülése, az európai etnológia hangsúlyeltolódása, a néprajz megújulási törekvései a jogi antropológiára is hatással vannak. A jogi antropológia újabb irodalmában a „non-western" - azaz a nem európai, amerikai és ázsiai civilizációval rendelkező - országok mellett mind gyakrabban jelennek meg terepként a „western" országok. Persze emellett Európában is tovább folynak a jogi antropológiai kutatások. Németországban 1970-ben a VI. Nemzetközi Összehasonlító Jogi Kongresszuson a kutatás eredményeinek számbavétele során Rüdiger SCHOTT összegezte a legújabb tapasztalatokat a jog primitív társadalmakban betöltött szerepéről.

36 A terepmunka során is gazdag anyag gyűlt össze: E. W. MÜLLER például Zairében gyűjtött, SCHOTT a szokások és a modern jogi adminisztráció konfliktusát vizsgálta Ghánában. A holland kutatók közül meg kell említeni J. F. HOLLEMAN-t, aki Rodéziában, és Van 33. GLUCKMAN, M. 1965. 34. GULLIVER, Philip H. 1963.; POSPISIL, L. 1963.; GEERTZ, C. 1957. 35. NADER, L. 1965.; NADER, L.-YNGVESSON, B. 1973. 36. SCHOTT, R. 1994.