Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón

nek közben jöttével Írattak össze és hitelesítettek." 2 A kaukázusi népek 1836-1844 között összegyűjtetett jogszokásait SUMNER tanítványa, KOVALEVSZIKIJ dolgoz­za fel és publikálja nemzetközi szinten. A 19. század második felétől sorra jelen­nek meg többek között a mordvinok, a vogulok, a szamojédok, a lappok és karja­laiak, az észtek, votjákok, zűrjének, permiek, cseremiszek, csuvasok, baskírok, ja­kutok, kirgizek és karakirgizek, turkománok, burjátok jogéletéről a különböző monográfiák. 3 Az orosz cári földrajzi társulat már 1847-ben olyan kérdőívet szer­keszt, melynek kérdőpontjai az orosz területeken élő jogszokásokat is érintik. Részben az orosz kormányzati szempontok, részben az ezen indítékok következ­tében gyűjtött anyag közzététele ösztönzi a nemzetté válás időszakában a szomszé­dos területeken a 19. század végén kezdődő gyűjtőmozgalmat. A zágrábi délszláv akadémia 1867-ben határozza el a délszláv élő jogszokások gyűjtését, amelyet 1874-ben BOGISIC tesz közzé. E gyűjtések időszakához tartozik többek között a len­gyel GRABOWSKY 1889-ben, BOBCSEF bolgár jogtudós 1897-ben végzett gyűjté­se. Az albán törzsek szokásjogáról és a horvát szokásjog egyes részeiről először THALLÓCZY Lajos jelentet meg közleményt 1895-ben - éppen magyar nyelven. 4 BOGISIC a gyűjtött anyagot felhasználja a Crna Gora-i polgári törvénykönyv előkészítésénél is, de a kodifikációs törekvések jegyében folynak a népi jogszo­kás- és jogi népszokás-gyűjtések például Magyarországon, vagy 1883-tól a spa­nyol területeken is. 5 A spanyol kutatók közül L. COSTA az 1880-as években az Aragon folyó mellékein, majd az egész országra kiterjedően végez gyűjtéseket, ALTAMIRA y Crevea alicantei, I. KARRERAS y Artau katalóniai gyűjtései a század­előn látnak napvilágot. 6 Önállósodási törekvések a két világháború között A népi jogszokások kutatásának a második világháborúig tartó időszakát a definí­ciós és tárgy meghatározási kísérletek, a helykeresés jellemzi. A gyűjtések folytatása továbbra is a tervek között szerepel, a korszak eredményeit összegző Académie Internationale de Droit Comparé hágai kongresszusa 1932-ben külön is szól az euró­pai országok népi jogi szokásainak vizsgálata terén végzendő feladatokról. A 19. században elsősorban szociológiai és TAYLOR révén antropológiai szem­léletű francia kutatásban a századelőre pontosan körülhatárolódik a néprajztudo­mány kutatási területe. A francia néprajz legkiemelkedőbb képviselői - többek kö­zött SEBILLOX SAINTYVES és GENNEP - a folklore juridique-t a népélet szokása­inak részeként a folklórba sorolják, 7 MAUNIER nyomán a nép által elfogadott, al­2. TAGÁNYI Károly 1919. 45. 3. Uo. 45-50. 4. Uo. 51. 5. Spanyolországban 1883-tól folytattak szokásjogi gyűjtéseket a magánjogi kodifikáció előkészítése­ként, a szerbek 1866-ban kezdték meg a gyűjtést, melynek eredményét felhasználták a Crna Gora­i polgári törvénykönyv előkészítésénél 1888-ban. 6. ALTAMIRA y Crevea 1905.; KARRERAS y Artau 1908. 7. SEBILLOT P 1913.; SAINTYVES 1936,; GENNER A. 1943.; MANUIER, R. 1937.; 1938.

Next

/
Thumbnails
Contents