Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón

nek közben jöttével Írattak össze és hitelesítettek."

2 A kaukázusi népek 1836-1844 között összegyűjtetett jogszokásait SUMNER tanítványa, KOVALEVSZIKIJ dolgozza fel és publikálja nemzetközi szinten. A 19. század második felétől sorra jelennek meg többek között a mordvinok, a vogulok, a szamojédok, a lappok és karjalaiak, az észtek, votjákok, zűrjének, permiek, cseremiszek, csuvasok, baskírok, jakutok, kirgizek és karakirgizek, turkománok, burjátok jogéletéről a különböző monográfiák.

3 Az orosz cári földrajzi társulat már 1847-ben olyan kérdőívet szerkeszt, melynek kérdőpontjai az orosz területeken élő jogszokásokat is érintik. Részben az orosz kormányzati szempontok, részben az ezen indítékok következtében gyűjtött anyag közzététele ösztönzi a nemzetté válás időszakában a szomszédos területeken a 19. század végén kezdődő gyűjtőmozgalmat. A zágrábi délszláv akadémia 1867-ben határozza el a délszláv élő jogszokások gyűjtését, amelyet 1874-ben BOGISIC tesz közzé. E gyűjtések időszakához tartozik többek között a lengyel GRABOWSKY 1889-ben, BOBCSEF bolgár jogtudós 1897-ben végzett gyűjtése. Az albán törzsek szokásjogáról és a horvát szokásjog egyes részeiről először THALLÓCZY Lajos jelentet meg közleményt 1895-ben - éppen magyar nyelven.

4 BOGISIC a gyűjtött anyagot felhasználja a Crna Gora-i polgári törvénykönyv előkészítésénél is, de a kodifikációs törekvések jegyében folynak a népi jogszokás- és jogi népszokás-gyűjtések például Magyarországon, vagy 1883-tól a spanyol területeken is.

5 A spanyol kutatók közül L. COSTA az 1880-as években az Aragon folyó mellékein, majd az egész országra kiterjedően végez gyűjtéseket, ALTAMIRA y Crevea alicantei, I. KARRERAS y Artau katalóniai gyűjtései a századelőn látnak napvilágot.

6 Önállósodási törekvések a két világháború között A népi jogszokások kutatásának a második világháborúig tartó időszakát a definíciós és tárgy meghatározási kísérletek, a helykeresés jellemzi. A gyűjtések folytatása továbbra is a tervek között szerepel, a korszak eredményeit összegző Académie Internationale de Droit Comparé hágai kongresszusa 1932-ben külön is szól az európai országok népi jogi szokásainak vizsgálata terén végzendő feladatokról. A 19. században elsősorban szociológiai és TAYLOR révén antropológiai szemléletű francia kutatásban a századelőre pontosan körülhatárolódik a néprajztudomány kutatási területe. A francia néprajz legkiemelkedőbb képviselői - többek között SEBILLOX SAINTYVES és GENNEP - a folklore juridique-t a népélet szokásainak részeként a folklórba sorolják,

7 MAUNIER nyomán a nép által elfogadott, al2. TAGÁNYI Károly 1919. 45. 3. Uo. 45-50. 4. Uo. 51. 5. Spanyolországban 1883-tól folytattak szokásjogi gyűjtéseket a magánjogi kodifikáció előkészítéseként, a szerbek 1866-ban kezdték meg a gyűjtést, melynek eredményét felhasználták a Crna Gorai polgári törvénykönyv előkészítésénél 1888-ban. 6. ALTAMIRA y Crevea 1905.; KARRERAS y Artau 1908. 7. SEBILLOT P 1913.; SAINTYVES 1936,; GENNER A. 1943.; MANUIER, R. 1937.; 1938.