Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón

kalmazott, szóbeli, helyhez kötött jogot tekintve a jogi néprajz tárgyának.

8 Szintén elméleti szempontból jelentős az olasz MAZZARELLA ténykedése, aki 1902 és 1909 között publikált tanulmányainak tanúsága szerint a leíró és elemző módszer értékeit elismerve az összehasonlítást részesíti előnyben. A szokások sajátos jellemzőit, kialakulásuknak, változásuknak törvényszerűségeit vizsgálva hívja tel a figyelmet a jogi intézmények társadalmi szervezettípushoz kötöttségére.

9 A német területeken az elméleti kérdések tárgyalása mellett továbbra is a gyűjtés fontosságát hangsúlyozzák. Maga a gyűjtés jellege, tárgya és irányultsága azonban eltér az első időszak elsősorban írott forrásokon alapuló, lelkes egyéni próbálkozásaitól. A német nyelvterület egészére kiterjedő, tudományos szempon-tok alapján szerkesztett kérdőívekkel végzett, komoly tudományszervezői tevékenységet kívánó gyűjtések elsősorban a jogszokások kutatására irányulnak. E gyűjtések szorgalmazói között ott találhatjuk a szempontrendszert kidolgozó KAINDL-t, vagy a későbbiekben a magyar mellett a cseh, a lengyel és az osztrák kutatásra is jelentős hatást gyakoroló KÜNSSBERG-et.

1ü A rechtliche Volkskunde kiváló művelőjeként tartják számon a két világháború között FRÖHLICH-et és BADER-t.'

1 E korszakhoz kötődik a jogtörténethez ugyancsak szorosan kapcsolódó irányzat jelentkezése a német, osztrák és svájci területeken. A Rechtsarchäologie fogalmát Karl von AMIRA 1913-ban megjelent munkájában használja először, melyet a későbbiekben az osztrák BALT és a német SCHWERIN részletez,

12 a kutatás eredményeinek összegzése azonban a következő időszak kutatóira vár. Magyarországon és a szomszédos területeken tovább folyik a gyűjtés: Lengyelországban K. KORÁNYI, Szlovákiában S. LUBY, a délszláv részeken J. BELOVIC, Albániában HASLUCK, Bulgáriában J. KOHLER, L. BARBAR, I. V. COMOV gyűjtése gazdagítja az anyagot.

13 A horvátoknál a század eleji felméréseket követően CSÁNYI József alsó-muraközi családjogi néphagyománygyűjtése emelendő ki.

14 Eredmények és kérdőjelek a második világháborút követő évtizedekben A második világháborút követően a szociológiai gondolkodás előtérbe kerülésével a kontinensen mind kevesebb figyelem fordul a hagyományosan határterületen mozgó jogi néprajz felé. A nyugat-európai országokban inkább a határtudományok keretében - elsősorban a jogtörténet, a jogszociológia és az antropológia terén - születik egy-egy részterülettel foglalkozó munka.

15 A német területeken 8. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1994. 164. 9. PAN ETTA, E. 1954. 10. KAINDL R. 1903.; KÜNSSBERG, E. 1936. 11. FRÖHLICH, K. 1938.; BADER, K. S. 1940. 12. AMIRA von K. 1913.; BALTL. H. 1949.; 1957.; SCHWERIN von C 1943. 13. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1994. 169. 14. CSÁNYI József 1943. 15. GABLER, A. 1959.; LUTZ, G. 1960.; VLUGT, Van der W.-LINDIG, H. W. 1960.; CHIBA, M. 1984.; FEHR, H. 1951.; Josselin de JONG, P E. 1980.; LARENZ, K. 1980.; LÉVY-BRUHL, H. 1968.; KRAMER, K. S. 1962.; 1965.; 1974.