Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

ményt is láttunk, sőt olyat is, ahol a rések paladarabokkal szépen ki vannak töltögetve. Tetőzetük végtelenül egyszerű szarutás szerkezet, zsúppal tedve, amit manapság kicserélnek palára, cserépre, eternitre vagy bádogra. Igen szép régi épületek azok, amelyeknek a teteje néhány nagy darab sima palakővel fedett. Az őrlőszerkezet a legegyszerűbb: az őrölnivalót a garatba kell önteni, ahonnét egy kb. 40 cm hosszú csövön át folyik a kövek közé, amelyeket fából faragott kőkéreg véd, hogy az őrlemény ne szóródjék szerteszéjjel. A kövek a kőpadon nyugszanak. Néhol nincs is több hely, de van olyan malom is, ahol oldalt néhány lépcsőfokon át kis emelvény található, ahonnét közelebb lehet lépni a garathoz, vagy néhány zsák vagy kosár számára van hely. A kőpadon van egy lyuk, amelyen keresztül a liszt az elébe letett ládába folyik. Van még a gabona lefolyását szabályozó egyszerű szerkezet, néhány kéregedény, esetleg kőemelő és semmi más. A portugál kollégák kiszámították az ilyen malom teljesítőképességét, ami 10-15 kg/órát jelent. Ez megegyezik a portugál molinológiai könyvekben kiszámított teljesítménnyel és megmagyarázza a malmok nagy számát is. Ezek az egyszerű szerkezetű, könnyen kezelhető, kis teljesítményű üzemek tökéletesen megfelelnek a környék hidrológiai adottságainak, a tulajdonviszonyoknak és a lakosság táplálkozási szokásainak. A megkérdezettek véleménye szerint, azért szeretik és használják ezeket a malmokat, mert: - a hozzávaló építőanyag, a kő helyben található; építészetileg olyan egyszerű, mint a szintén maguknak épített lakóházaik és gazdasági épületeik - az őrlőszerkezet mechanizmusa nagyon egyszerű, megalkotása, sem a javítgatása nem igényel tanult mestert - a ráfordítandó beruházási és a karbantartási összeg nem nagy - működtetése nem igényel szakembert, sőt még a gazda jelenlétét sem; a felöntés után nyugodtan elmehet más munkára, ha elfogy az őrölnivaló, a malom leáll - így az őrlés nem kerül pénzbe - az ottani kukoricakenyérhez, a broához való legjobb lisztet a hagyományos technológiával dolgozó malmok szolgáltatják. Tehát csak ezek a csatlakozási pontok, melyek hasonlóságot mutatnak a portugál malmok a Krassó-Szörény megye területén találhatókkal, kivéve azt a különbséget, hogy a romániai kanalasmalmok fából épültek! Hasonló földrajzi adottságok (fában, vízben gazdag, hegyektől elzárt vidék) hasonló gazdasági lehetőségek, hasonló táplálkozási szokások (a kukorica dominanciája) azonos szerkezeti, szervezeti megoldásokat konzerváltak mindkét területen a mai napig. Közel sem azt akarjuk mondani, hogy egyedülálló jelenséggel van dolgunk. MOOG, Berthold dolgozatában az elterjedési térképen láthatjuk, hogy Európában Írországtól Skandinávia, Svájc, Ausztrián át megtalálhatóak mindenütt a horizontális malmok, ahol ezt a terepviszonyok megengedik.

45 Ismerték ezeket a Maghreb országaiban és Ázsiában, és európai közvetítéssel eljutottak Afrikába és Amerikába is. 45. MOOG, Berthold 1994. 64. 73. ábra