Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

24. kép. Működő malom az erdő szélén. Sapiáos, 1998. lomba. Mégis a legtöbben maradnak a hagyományos technológiánál, mert jobbnak találják az így nyert lisztet, és ez nem kerül egy fillérbe sem. Ezért van az, hogy elvétve ma is épül kanalasmalom, de inkább a régieket tartják üzemben, az épületet pedig kijavítják korszerű építőanyaggal: a kőfalakat bebetonozzák, ledobják a zsúptetőt, cserepet, bádogot vagy eternitet tesznek fel helyette. Ha a tulajdonos vagy tulajdonosok helyben élnek, a malmot karbantartják akkor is, ha már nem őrölnek benne, mert ha másra nem, raktározásra igénybe veszik. Nehezebb a helyzet, ha a régi gazda elment vendégmunkásnak, vagy öröklések következtében kibogozhatatlan tulajdonviszonyok alakultak ki. Az ilyen malmok elhanyagoltak és az utóbbi évek nagy áradásai annyi kárt tettek bennük, hogy hovatovább nem is érdemes már kijavítani őket. Noha a kanalasmalmok az egész országban elterjedtek, északon pedig szinte kizárólagosnak mondhatók, írásos adatok csak elvétve akadnak létezésükről. Soha nem írták össze és soha nem adóztatták meg őket. A ma is meglévők a 18. sz. végénél nem lehetnek régebbiek, de a zömük 20. századi. Mivel az épülettői kezdve az igen kezdetleges berendezésig mindent a tulajdonos készített, sokszor javítgatott, sőt egyik malomból a másikba átrakott, igen nehéz lenne olyat találni, amelyik egy bizonyos kort mutat teljes egészében. De vannak olyanok is, amelyeknek a története a ma is élő tulajdonostól apró részletekig megtudható. Elbeszélésekből lehet tudni, hogy „divatba jöttüket" követően rohamosan terjedtek; minden férfi tudott házat építeni, kocsit, szerszámokat, kereket faragni, így egyik elleste a másiktól a malomépítést is, míg végül annyi épült, hogy 2-3 családra jutott egy-egy malom.