Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

21. kép. A malom belseje. Alturas do Barroso, 1998. tengelyre erősített, kb. 1 m átmérőjű körben elhelyezkedő kis falapátkák sora, amelyek a közvetlenül rájuk zúduló víz hatására forgásba jönnek.

39 Nagyobb hatásfokkal dolgozik az ilyen kerék, ha a lapickák kanálszerűén ki vannak vájva. Ezek a szerkezetek a legkisebb, legegyszerűbb malmokban láthatóak ma is Portugália valamennyi hegyes vidékén. A legjobban ezek hasonlítanak a mi kanalasmalmainkra is. (Pelton- kerék rendszerű.) A roóere-nek nevezett vízikerék sokkal komolyabb műtárgy. Ez igazi, jól kifaragott kerék, egyszerűbb esetben csak két keresztfával, amelyek kereszt alakban helyezkednek el benne. De leginkább hat vagy nyolc, jól kimélyített keresztfája van. (Turbina rendszerű.) Ez a - nevezzük így: turbina, olyan kőből vagy téglából épített kerékházban forog, amelynek átmérője alig nagyobb a kerékénél.

40 Jól kiszámított magasságban helyezik el úgy, hogy a rázúduló víztől a lehető legnagyobb lendületet kapja, majd forgásba jőve a kerékházban lévő vizet megmozgassa, állandó körforgásban tartsa. A kerekek elhelyezkedése a rodete esetében általában stabil, de előfordul olyan lehetőség is, hogy a kerekek állását szabályozni lehet a víz magasságától függően.

41 Portugália változékony időjárása, a folyók vízszintjének nagy különbsége, az ingadozó vízhozam miatt a kanalasmalmok kerékmagasságának szabályozásán 39. VEIGA, de Oliveira 1983: 97. 40. VEIGA, de Oliveira 1983. 98. 41. VEIGA, de Oliveira 1983-102.