Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből
17. kép. Láda, Eger (Cheb) vidéki német asztalosmunka, 1697. Museum Franti§kovy Lázné. JOHNOVÁ-STAKOVÁ-BARAN 1989. 9. kép után stílusában ugyan falusias már, ám a bütü dekorálásával a városi mester kínálta példát követi. 53 Székelyföldi ládák bütüjén azonban szintén előfordul az átlós osztás. 54 Az 1669-beli ládának a későbbi időkből származó udvarhelyszéki szász és székely festett bútorok szigorúan szerkesztett, régies mintáira egyaránt emlékeztető jegyeit látva, felmerül a kérdés, hogy ez a 17. századi példány nem lehetne-e valamely székelyföldi asztalosmester készítménye? Habár ez egyáltalán nem zárható ki, bizonyításához mindenképpen fel kellene mutatni megfelelő, 17. századi, hitelesen székely műhelyből származó bútordarabot. Az, hogy esetleg székely községből való lenne - mint az 1619-es évszámú, siklódi láda - önmagában nem elegendő. Semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, miszerint, miként azt az 1701-ben a „szász nemzet" asztalosai számára meghozott határozatban megjegyzik, a szász mesterek a magyar vásárokra is eljártak az árujukkal. 55 Az 1680-ból datált láda (14. kép) esetében ritka szerencsénk van. Az ezen példány meleg színekben, okkersárga alapon vörössel, sárgával, fehérrel, olajzölddel és feketével virágozott homloklapjának két vörös mezőjét díszítő, felülnézetben ábrázolt virág a sajátos váltakozású szirmaival, köztük is különösen a viszszahajló szélű, köröcskékkel pettyegetett sziromlevelekkel, teljesen egybevág azzal a virágfejjel, amelyet Roswith CAPESIUS rajzban közölt az egykori Nagy-Küküllő megyei, szászbudai (Bune§ti) templom déli karzatáról. (15. kép) Ennek a karzatnak 53. Lásd pl. DOMANOVSZKY György 1981. II. 61/29. kép. 54. Kocsi Márta-CsoMOR Lajos 1982. 279. ábra. 55. FABRITIUS-DANCU, Juliana 1973. 97.; CAPESIUS, Roswith 1983. 64.