Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

11. kép. Láda, udvarhelyszéki készítőhelyről, 1669. Budapest, Néprajzi Múzeum megfelelő szélességével tehát a korabeli megítélés szerint alighanem „középszerűnek" számítana.

35 A jelen tanulmányban bemutatott, 17. századi erdélyi köznépi ládák értékeléséhez emlékeztetni kell arra, hogy az erdélyi szász bútorok kutatója, Roswith CAPESIUS a 17. századi festett szász asztalosmunkák ismertetésénél főként templomi berendezésekre, leginkább karzatmellvéd-kazettákra tudott csak hivatkozni,

36 míg a lakásbeli bútorok sorában csupa városi, polgári ládákra, közülük képen is bemutatva egy medgyesi (Médias), városi tisztségviselőnek 1671. évi datálású, faragott-festett ládáját, illetve egy 1694-beli, bár Barcarozsnyón (RΧnov) fellelt, eredetileg ugyancsak városi eredetű, polgári jellegű tálalószekrényt.

37 A nagyszebeni Brukenthal Múzeumban őrzött, környékbeli, de pontosabban nem lokalizált, 1680ból datált, dús barokkos virágozású, fogazott léckeretes téka esetleg lehet falusi megrendelőnek készült darab, biztosan azonban ezt csak hiteles analógiák alapján lehetne állítani.

38 Meg kell említeni mindezeken túl, hogy nem szakemberektől származó kiadványokban előfordulnak további, 17. századinak feltüntetett festett erdélyi bútorok is, ezek azonban sajnos nem alkalmasak arra, hogy segítséget nyújtsanak a korabeli köznépi bútor megismeréséhez. Részint a kormeghatározásuk nem támaszt35. Vő. H. CSUKÁS Györgyi 1996. 74.. 76. 36. CAPESIUS, Roswith 1983. 1., 11., 34-35. kép., 32-42. 37. CAPESIUS, Roswith 1969. 123.; CAPESIUS, Roswith 1983. 36-38. kép. 38. 38. Színes akvarellképét lásd: FABRITIUS-DANCU, Juliana 1973. 4., 97.; Vö. CAPESIUS, Roswith 38. (a tárgy társadalmi hovatartozását illetően nem foglal állást).